A bevétel nagyobbik része az államhoz kerül
Somorjai László, a Szerencsejáték Rt. kommunikációs igazgatója elmondta, hogy a befolyó összeg 45 százalék-a kerül a következő heti nyereményalapba, 18 százalék játékadóként kerül befizetésre, további mintegy 17 százalék megy el egyéb adókra, és az így megmaradó összeg 8-10 százalék-a a Szerencsejáték Rt. eredménye.
Hogy a magyar állam mire fordítja a befolyó, nem elhanyagolható összeget, nem ismert. Norvégiában, ahol – mint azt Hans Olav Fekjær kutató írja vonatkozó tanulmányában – többet lottóznak az emberek, mint a világon bárhol máshol, a bevétel egyharmadát-egyharmadát a sport, a kultúra és a kutatások támogatására fordítja a költségvetés.
A norvég kutató írja le egyébként, hogy a szerencsejáték valójában egyfajta regresszív adóként működik, azaz a szegények jövedelmét csapolja meg elsősorban. A folyamatosan lottózók végzettség szerinti és jövedelem szerinti összetétele jóval rosszabb az országos átlagnál.
Lottóőrület: az állam mindent visz
A hazai szerencsejáték történetében hétről-hétre rekordösszegért játszanak a fogadók. A törvényi szabályozás miatt a felfokozott érdeklődés keltette forgalomnövekedés legnagyobb nyertesei azonban nem a játékosok, hanem a Szerencsejáték Rt. és ezáltal az állam.
