Des Browne, a munkáspárti kormány bevándorlási kérdésekért felelős belügyi államminisztere szerint a befogadóképesség határát a brit gazdaság érdekei határozzák meg, ezt azonban pontos számmal nem lehet kijelölni. Browne nem tett utalást arra, hogy a brit kormány - eddigi politikáját megváltoztatva - élni kívánna a csatlakozási szerződésben lehetővé tett átmeneti korlátozásokkal, számol be az MTI.
Bár a csatlakozás nyomán hazánkban is nőtt a külföldi munkavállalás iránt érdeklődők száma, azoknak csak töredéke ment ki valóban dolgozni, derült ki a Menedzsment Fórum korábbi körképéből. Kóka János gazdasági miniszter szerint néhány ezer embernél több nem hagyhatta el Magyarországot ilyen célból a csatlakozás után, Nagy-Britanniában szerncsét próbálók számát 300-400-ra becsülte. Lapunk megkeresésére korábban a Foglalkoztatási Hivatal nem tudott pontos adatokkal szolgálni arra vonatkozóan, pontosan hány magyar dolgozik az EU-ban.
A hazai munkaerő-közvetítők egyetértettek abban, hogy nem tapasztalható nagy változás a csatlakozás óta külföldre menők számában. Aki ki akart menni dolgozni, eddig is megtehette, hiszen a lehetőség megvolt, csak a bürokratikus procedúra volt lényegesen bonyolultabb. Egy friss Tárki felmérés szerint egyenesen csökkent a külföldre vágyók száma az ezredfordulóhoz képest.
Korábbi körképünk szerint a Nagy-Britanniában munkát vállaló magyarok általában 20 és 35 év közöttiek - sokan közülük párok -, akik ilyen módon próbálják megalapozni jövőjüket. Jellemzően 1-2 hónapon belül hazatérnek, vagy akár több évig is kint maradnak, de nagyon ritka az, aki végleg külföldön ereszt gyökeret. Bár vidéken több az állás, a fiatalok nagy része mégis Londont részesíti előnyben.
Nagy-Britanniában a magyar fizetések többszörösét lehet megkeresni, s a kinti keresetüknek - a lakbér, a rezsi költségek és az étkezési kiadások levonása után - jó esetben mintegy felét tudják félrerakni az ott dolgozó magyarok.
MTI/Menedzsment Fórum
Magyarok Nagy-Britanniában: a nyomorgóktól a jól menő orvosig
Rendkívül kedvezőtlen kicsengésű dokumentumfilmet mutatott be a BBC a Közép- és Kelet-Európából Nagy-Britanniába érkező munkavállalók, köztük a magyarok sorsáról. Mint arról lapunk korábban beszámolt, hazánkból csupán pár százan próbáltak szerencsét a szigetországban, többségük 20-35 év közötti fiatal.
