Egy ország gazdasági fejlettségének egyik mutatója, hogy a cégek mennyire veszik igénybe a tanácsadók szolgáltatásait. Magyarországon a nemzeti össztermék majdnem fél százalékát költik külsõ konzulensekre az intézmények, írja a Népszabadság.
Ez a piac Amerikában tavaly a nemzeti össztermék 1,1 százalékát tette ki, az EU átlaga 0,42 százalék. Összességében az európai, 310 ezer fős tanácsadói piac forgalma 47,5 milliárd euró volt 2003-ban. Hazánkban 3500 tanácsadó dolgozik 420 vállalatban, amelyek árbevétele ebben az évben mintegy 215 millió euró lesz.
[ajanlo=87][igazitas=left/]
Ám míg a konzultáns cégek forgalma világszerte átlagosan mintegy négy százalékkal nőtt, a magyarországi gyarapodás 2-3 százalékot tett ki. A növekedési ütem várhatóan jövőre gyorsul nálunk is 4-5 százalékra, az EU-programokban való részvételt segítő tanácsadóknak köszönhetően.
A magyarországi vezetési tanácsadók iránti kereslet más téren is különbözik a nemzetközi gyakorlattól. A bankok és biztosítók nálunk jóval kisebb arányban veszik igénybe szolgáltatásaikat, míg az energiaipar aránya az átlagosnál nagyobb. A leggyakoribb a stratégiához és emberierőforrás-gazdálkodáshoz kapcsolódó tanácsadás, de várhatóan az outsourcing megoldások iránt is megnő a kereslet.
A cégek Magyarországon is egyre inkább igénylik a komplex szolgáltatásokat, ezen a téren viszont, akárcsak nemzetközi szinten, a tanácsadói "hipermarketek" helyét fokozatosan átveszik a kisebb cégek és a független szakértők összefogásából kialakuló hálózatok, derül ki a Népszabadság cikkéből.
Magyarországon is átrendeződött a tanácsadói piac
Egy ország gazdasági fejlettségének egyik mutatója, hogy a cégek mennyire veszik igénybe a tanácsadók szolgáltatásait. Hazánkban a nemzeti össztermék majdnem fél százalékát költik külső konzulensekre az intézmények, írja a Népszabadság.
