Az eredményszemléletű statisztika szerint az államháztartás hiánya 46,1 milliárd forinttal magasabb május végéig, mint egy évvel korábban, ezt főként a központi költségvetés teljesítménye okozza.
A központi költségvetés 145,5 milliárd forint hiányt halmozott fel az első öt hónap alatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) eredményszemléletű statisztikája szerint. 2000 hasonló időszakában csak 84,1 milliárd forint volt a deficit e számolási mód szerint. A legrosszabb eredményt a szűk értelemben vett központi költségvetés produkálta: az elkülönített állami pénzalapok és az ÁPV Rt. is javított tavalyi finanszírozási helyzetén, előbbi 9, utóbbi pedig 5,4 milliárd forinttal.
Az MNB eredményszemléletű kimutatása szerint májusig az államháztartásban az egy évvel korábbinál 46,1 milliárd forinttal több hiány halmozódott fel. Az államháztartás nettó finanszírozási igénye ezzel 200,7 milliárd forintra emelkedett. Az összefoglaló adatokat a központi költségvetés megemelkedett finanszírozási igénye rontotta. A társadalombiztosítási alapok az idén 5,9 milliárd forinttal jobb egyenleget produkáltak, a helyi önkormányzatok szufficitje viszont 4,9 milliárddal romlott. Az elkülönített pénzalapok, valamint az ÁPV Rt. pozíciója 14,4 milliárd forinttal jobb, mint 2000-ben.
A Pénzügyminisztérium pénzforgalmi szemléletben készített kimutatásai mindössze 112,6 milliárd forintnyi államháztartási hiányt mutatnak ki. Az eltérést a kétféle módszertan közti különbség okozza. Az MNB a központi költségvetés adósságán felhalmozódó kamatok összegét számolja el kiadásként az adott időszakban ténylegesen kifizetett kamatok összege helyett. A kamatkiadások kétféle szemléletű figyelembevétele 30 milliárddal téríti el egymástól a két egyenleget. Különbség még, hogy a jegybank a költségvetésbe befolyó koncessziós díjakat nem egy összegben veszi figyelembe, hanem elosztja a koncesszió időtartamára.
A jegybank a központi költségvetés hiányához sorolja a nem társadalombiztosítási forrásból finanszírozott tb-ellátások kiadásait is. Információ hiányában még a jegybank kimutatásai sem végzik el az adó- és járulékbevételek eredményszemléletű korrekcióját. Nem veszik figyelembe továbbá a rendkívüli költségvetési ráfordításokat, hitelátvállalásokat sem.
Májusig 145,5 milliárdos hiány
Május végéig 70 százalékkal magasabb a központi költségvetés nettó finanszírozási igénye, mint egy évvel korábban -- olvasható ki a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi havi jelentéséből.
