Egy év alatt 27 ezer új munkahelyet hozott létre a versenyszféra, a bővülés elsősorban a feldolgozóipar, az információ és kommunikáció, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek területén volt megfigyelhető. Az átlagkereset az év első öt hónapjában bruttó 211 300 forint volt, míg a nettó átlagbér 140 400 forintot tett ki.
Milliárdokba kerül a kompenzáció
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 211 300 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 216 600, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 200 900 forint. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 3,4 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának szintjét. Az átlagkeresetek a versenyszférában 5,5 százalékkal nőttek, a költségvetés területén – a 2010. évi eseti keresetkiegészítés januári és márciusi kifizetése miatt – 2,4 százalékkal csökkentek 2010 azonos időszakához képest.
A költségvetési szférában foglalkoztatottak részére 2011-ben havonta az adó- és járulékváltozások ellentételezésére a keresetbe nem tartozó kompenzáció kifizetésére kerül sor. Január–májusban a teljes munkaidősök mintegy 43 százaléka átlagosan 5300 forint juttatást kapott ezen a címen, amely a szféra bruttó keresetének csökkenését 1,1 százalékponttal mérsékelte.
A kormány hasonló kompenzációt szeretne elérni a versenyszférában is, többek között ezért született első körben a bérkommandó, majd törvényben is rögzítették a bruttó 300 ezer forint alatti keresetek esetében a kompenzáció szükségességét, aki pedig nem tesz eleget a törvénynek, az egyrészt kizárja magát a közbeszerzésből, másrészt egy későbbi munkaügyi ellenőrzés során súlyosabb büntetésre számíthat.
A fenti számokból ugyanakkor az látszik, hogy a költségvetésnek havonta mintegy 1,5 milliárd forintjába került a közszféra kompenzációja, hiszen a 646 700 teljes munkaidőben foglalkoztatottból mintegy 278 ezren kaptak átlagosan havi 5300 forintos kompenzációt. Másrészt a közszféra bérkompenzációjával a kormány is elismerte azt, hogy nem mindenki járt jól az új adórendszerrel, bár ez nem meglepő azok után, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter már július elején úgy nyilatkozott, hogy az első félévben a munkavállalók 30-40 százaléka járt jól az egykulcsos adóval. A nemzetgazdasági miniszter hozzátette: az adórendszer bevezetése három évig tart, és a végére sikeres lesz, mert mindenki jobban jár majd.
27 ezerrel többen dolgoztak, mint egy éve
Májusban 2 millió 718 ezren dolgoztak összesen a legalább ötfős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél, ez 8 ezerrel volt kevesebb, mint 2010 májusában. Ezen belül a versenyszférában 27 ezerrel többen, 1 millió 858 ezren dolgoztak, míg a közszférában a 752 700-as szám 39 500-zal volt kevesebb, mint tavaly.
A versenyszféra bővülése a feldolgozóipar, az információ és kommunikáció, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek területén volt megfigyelhető, míg a költségvetési szféra létszámcsökkenése elsősorban a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás, valamint a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén jelentkezett.
A közfoglalkoztatás nélkül számított értékek azonban kedvezőbb képet festenek, nemzetgazdasági szinten - ezt is figyelembe véve - csak 1,4 százalékos létszámcsökkenésről beszélhetünk a közszférában. A közfoglalkoztatásban májusban 74 300-an dolgoztak, ami ugyan javulás az év elején tapasztalt 13 200-hoz képest, de még majdnem 30 ezerrel elmarad a tavaly májusi 103 800-tól. "A közeli jövőben beinduló közmunkaprogramok eredményeként azonban számíthatunk e szektor további bővülésére is" - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményében.
A vártnál jobban emelkedtek a bérek
Az év első öt hónapjában a bruttó átlagkeresetek 3,4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 5,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Májusban a bruttó átlagkeresetek 6,7 százalékkal nőttek, amely 7,5 százalékos nettó átlagkereset növekedés jelent a családi adókedvezmények figyelembe vétele nélkül az előző év azonos időszakához képest. Ez egyben azt is jelenti, hogy a reálbérek közel 3,5 százalékkal nőttek.
A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (488 100 forint), ezt az információ és kommunikáció (396 800 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás) követte (370 500 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (124 600 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (145 300 forint) ágakban dolgozók kerestek.
"Az év hátralevő részében 4,5 százalék körüli bérnövekedésre számítunk, a bérek alakulása nem okoz inflációs nyomást, ezért a jegybanki döntésekre feltehetően semleges hatással lehet" - véli Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője szerint figyelmeztető jel ugyanakkor, hogy a versenyszféra létszámnövekedése 1,5 százalékra lassult az előző havi 2,1 százalékról.
Beke Károly
mfor.hu
