Brüsszeli ingatlanszakértők szerint a bérleti díjak ugyan felfelé kúsznak, de még mindig alacsonyabbak, mint Párizsban vagy Amszterdamban, és a későbbiekben sem érik utol azokat, írja a Világgazdaság.
Közel húszezer négyzetmétert fognak bérelni Brüsszelben az új EU-tagállamokból érkező magánvállalatok, szakmai szövetségek, régiós önkormányzatok és egyéb, nem kormányzati szintű szervezetek, ez ugyan elenyésző az egész brüsszeli állományban, de a bérbeadók és a fejlesztők minden új keresletet örömmel vesznek és igyekeznek kielégíteni.
[ajanlo=50][igazitas=left/]Az EU-negyedben azonban nem nagyon találni megfizethető új irodát, a régiekre meg túl sokat kell költeni. Sokkal inkább érdemes ezért körülnézni a szomszédos, úgynevezett Louise-körzetben (a Louise sugárút környékén) és az Északi negyedben, a vasútállomás térségében. Itt évente 160-180 euróért lehet irodát bérelni négyzetméterenként.Az elit irodai negyednek számító Leopold-övezetben nehéz jó bérletet kifogni, építeni pedig kifejezetten drága, hiszen a kevés alkalmas telekért 1500-2000 eurót is elkérnek négyzetméterenként.
Jobb a helyzet az úgynevezett Központi területen lévő több mint 2,2 millió négyzetméterre tehető állomány esetében. Határozottan érzékelhető a magyarországi lobbitevékenység iránti igény erősödése az EU-bővítés miatt a multinacionális cégek körében. A lobbizó vállalatok zöme az uniós negyed szívében, illetve ahhoz nagyon közel bérel irodát. Érezhető az a törekvés is, hogy a Brüsszelben jelenlévő multik már most, a kiválasztási folyamat során megismerjék a leendő magyar EU-alkalmazottakat.
Kevésbé jellemző azonban, hogy magyar cégek közvetlenül Brüsszelben próbálnának lobbizni az uniós döntéseknél, ehhez még a legnagyobb hazai vállalatok is túl kicsik. Inkább szakmai, ágazati szövetségeiken vagy külföldi tulajdonosaikon keresztül van lehetőségük erre, derül ki a Világgazdaság cikkéből.
Még kedvező áron lehet brüsszeli irodát bérelni
Brüsszeli ingatlanszakértők szerint a bérleti díjak ugyan felfelé kúsznak, de még mindig alacsonyabbak, mint Párizsban vagy Amszterdamban, s a későbbiekben sem érik utol azokat, írja a Világgazdaság.