A jelentés szerint az új tagállamokban 2000 és 2003 között jelentősen növekedett a szóban forgó támogatások aránya, 4 milliárd euróról ennek a duplájára. Ezt azonban Brüsszel a piacgazdaságra való átállás nehézségeinek, illetve a nemzeti és szektorális problémáknak tulajdonítja.
Az egy főre eső állami segélyezésben az elmúlt négy évben Málta és Ciprus járt az élen. Magyarország ebben az összehasonlításban az új tagországok átlaga alatti statisztikával rendelkezik, a rangsorban az ötödik.
Valamennyi mutatót tekintve a balti államokban rajzolódik ki a legkedvezőbb kép az állami támogatások szempontjából: a szóban forgó négy évben Észtország, Lettország és Litvánia összesen is csak 64 millió eurót költött e célra, a GDP-hez viszonyított arány pedig ezekben az országokban átlagosan rendre 0,11, 0,24, illetve 0,26 százalék között alakult.
(MTI)
Még nem elég kemény az állam a hazai cégekkel szemben
Összjövedelmükhöz mérve az Európai Unió új tagországai még lényegesen több állami támogatást nyújtanak az üzleti szektor cégeinek, mint a régi tagállamok, állapította meg friss jelentésében az Európai Bizottság. Mario Monti, az Európai Bizottság versenyügyi felelőse szerint csökkenteni kell ezek szintjét.
