Hegmanné Nemes Sára a fejlesztési minisztérium vagyonpolitikáért felelős államtitkára a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón kiemelte: az állam a több mint 42 milliárd forintból 2018-ig főként a bánya rekultivációját és az ott dolgozók átképzését támogatja majd. Hozzáfűzte, hogy a Vértesi Erőmű nem zár be 2014 után, amikor már a márkushegyi bánya nem szállít szenet az erőműnek, hanem biomassza erőművé alakul át, és legalább annyi embert foglalkoztat majd, mint jelenleg.
Hegmanné Nemes Sára emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió (EU) a versenyképtelen bányák bezárásával kapcsolatban támogatási engedélyezési eljárást indított el, a magyar kormány pedig 2010-ben úgy döntött, hogy márkushegyi bányát ilyen engedély birtokában - az előző kormány döntésével ellentétben - nem zárja be, hanem 2014-ig egy támogatási rendszerrel életben tartja.
Az EU-val 2011-ben indult az egyeztetés, Magyarországnak be kellett mutatnia, hogyan kívánja az úgynevezett "szénfillérekből" támogatni a márkushegyi bányát, illetve a Vértesi Erőművet. Az Európai Bizottság szerdán döntött arról, hogy a magyar kormány támogathatja a bányát. Az úgynevezett "szénfillér" a fogyasztói számlákon megjelenő kilowattóránként 0,23 forintos díjelem. A befolyó összeget az egyetemes szolgáltatók és a kereskedők kötelesek befizetni egy elkülönített számlára. A "szénfilléreket" a Vértesi Erőműnek fizetik ki az illetékes miniszter jóváhagyásával, szénipari szerkezetátalakítási támogatásra.
Az államtitkár hangsúlyozta: a Vértesi Erőmű - amely a márkushegyi bányából származó szenet dolgozza fel - Oroszlány és Bokod távfűtését is biztosítja, vagyis 2014 végéig mindenképpen biztosított a távfűtés. Czunyiné Bertalan Judit, a térség országgyűlési képviselője a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta: mivel a bánya a térség legnagyobb foglalkoztatója, kiemelten fontos annak sorsa. Hozzáfűzte: a márkushegyi bánya Magyarország egyetlen, még működő mélyművelésű bányája.
A képviselő kifejtette: 2010-ben veszélybe került a márkushegyi bánya, mert a Vértesi Erőmű korábban megkötött "kétes áramvásárlási szerződései miatt" a cég egy közel 40 milliárd forintos követelésállománnyal nézett szembe; ettől csődvédelemmel megszabadították az erőművet. A "szénfillér" további igénybe vételével kiszámítható és tervezhető a bánya további sorsa - mondta Czunyiné Bertalan Judit. Az uniós döntés fontossága abban is megmutatkozik, hogy a 800 munkavállaló 2014-ig biztosan tud dolgozni a bányában, illetve 2018-ig átképzésben vehet részt, és biztos munkahelyre számíthat. Hozzáfűzte: beszállítókkal együtt jóval több család sorsát rendezi a döntés.
Czunyiné Bertalan Judit szólt arról is, hogy - mivel a bányászokat megillető korkedvezményes nyugdíj átmeneti bányászjáradék néven megmarad - így 25 év vagy 5000 műszak után a jelenleg a mélyművelésű bányában dolgozók jelentős része igénybe fogja tudni venni ezt az ellátást 2014-ig vagy 2018-ig.
Kérdésre válaszolva Giró-Szász András kormányszóvivő elmondta: a kormány szerdán egyelőre első olvasatban tárgyalta az E-útdíj kérdését, többféle lehetőség van a kormány előtt, de mindegyik biztosítja a 2013-as költségvetésben az előre tervezett bevételeket. Végleges döntés az útdíj nagyságáról és az érintett útszakaszokról ugyanakkor még nem született - fűzte hozzá a kormányszóvivő.
MTI
