A szakember hiánnyal magyarázzák, hogy Magyarország az elmúlt időszakban több nagy beruházásról, így az autógyárak idetelepítéséről lemaradt.
A Magyar Hírlap beszámolója szerint, mivel több ágazatban a szakmunkások életkora rohamosan nő és a cégek felismerték, hogy a helyzet tarthatatlan, nem várnak tovább az államra, hanem - akár többen összefogva - saját képzési központok létrehozását tervezik. A mostani helyzetben minden érintett érdeklődéssel várja, mennyire válik be a januártól életbe lépett új törvény, amely a szakképzési hozzájárulás felhasználását bővíti és egyszerűsíti. A kormányzat azt reméli, ezzel enyhül majd a gazdasági fejlődést is visszahúzó szakmunkáshiány. A törvény a vállalkozások érdeklődését - amelyek zöme eddig nem szívesen bajlódott a képzéssel - kedvezményekkel próbálja felkelteni.
Problémát jelent, hogy hazánkban a képzési piramis megfordult. Emiatt az általános iskolákból kikerülőknek csupán 23 százaléka választja ma a szakmunkásképzést, míg a felsőoktatásban kétszázezer diák vesz részt. Ennek következtében ma az iskolákból kikerülők egyharmada fizikai munkára képzett, és kétharmada szellemire. Ráadásul a létszámcsökkenés a szakmunkásképzés minőségére is visszahat: a szakiskolákat zömmel a rosszabb képességű és hátrányos helyzetű diákok választják, vagyis nagy a kontraszelekció. Éppen ezért itt a legnagyobb - 20-25 százalékos - a lemorzsolódás, s a képzést sikeresen elvégzők tudásszintje gyakran nem megfelelő - írja a Magyar Hírlap.
Az új rendelkezések persze aligha lesznek képesek a hazai szakmunkáshiány felszámolására, de talán egy lépés afelé. A megfelelően képzett munkaerő utánpótlásának hiánya ugyanis már jó ideje rontja a gazdaság versenyképességét - számolt be a Magyar Hírlap.
Megoldáskeresés a szakképzés problémáira
Gyakori panasz, hogy elfogyott Magyarországon a képzett munkaerő. A szakképzés ugyanakkor a szakemberek szerint nem biztosít megfelelő utánpótlást.
