A szóvivő az MTI-nek elmondta: a szakszervezetek engedtek azon követelésükből, hogy vonják vissza a paraméterkönyv-tervezetet és bevonásukkal készítsenek egy újat. Cserébe a cég vezetősége beleegyezett abba, hogy a kollektív szerződést 2009 végéig hosszabbítsák meg.
Mindkét fél engedett
Az elmúlt napokban egyébként a szakszervezetek tizenegy követeléséből már csak kettőben (a paraméterkönyv visszavonása és egy új készítése az érdekképviseletek bevonásával, illetve a kollektív szerződés meghosszabbítása) volt lényeges nézetkülönbség. Most mindkét fél engedett, ezért sikerült megegyezni.
A tizenegy pontos megállapodás azt is rögzíti, hogy a cég eláll a tervezett csoportos létszámleépítéstől, a társaság a szakszervezetek bevonásával azonnal megkezdi a működési feltételek felülvizsgálatát, a BKV vállalja a munkakörülmények javítását, és lépéseket tesz a munkavédelmi ellenőrzések során feltárt hiányosságok megszüntetésére.
Szeptember végéig nem lesz sztrájk
A szóvivő szerint szeptember 30-ig nyugvópontra került a BKV kérdése, ugyanis eddig adtak haladékot a szakszervezetek a döntéshozóknak, hogy megnyugtatóan kidolgozzák a cég rövid, közép és hosszú távú stratégiáját. "Szeptember 30-ig biztosan nem lesz sztrájk, sem csoportos elbocsátás, sem telephelyeladás" - tette hozzá Nemes Gábor. A szakszervezetek elérték azt is, hogy a paraméterkönyv 2009-ben megvalósuló kidolgozásába őket is bevonják majd, fűzte hozzá.
Regőczi Miklós, a BKV vezérigazgató-helyettese szerint a megegyezés után elkezdődhet az érdemi munka a cég finanszírozása és a munkakörülmények javítása érdekében. Egyúttal közölte, hogy a kollektív szerződés elfogadása nyomán másfél évre elhárult a sztrájkveszély ebben a kérdésben.
Mint ismert, a BKV-szakszervezetek április hetedikén félnapos, április 18-án pedig egész napos sztrájkot tartottak. A dolgozók túlnyomó többsége mindkét alkalommal részt vett az akcióban, így a főváros tömegközlekedése – néhány kósza villamostól és egyes, alvállalkozók által üzemeltetett buszjárattól eltekintve - szinte teljes egészében leállt a munkabeszüntetések idején.
A sztrájkbizottság tagjai ezek után, április végén átnyújtottak a cég vezetőségének egy javaslatcsomagot (a BKV Zrt. kibontakozási csomagot), amely elvárásokat, rendelet- és törvénymódosítási javaslatokat, továbbá indítványokat tartalmaz a társaság gazdasági és műszaki problémáinak megoldására.
Új finanszírozási rendszert akarnak
A dokumentumban foglaltak szerint a szakszervezetek indítványozzák a közúti közlekedésről szóló 1988-as törvény módosítását, és szeretnék tisztázni a tömegközlekedést érintő paragrafusokat. Pontosabb megfogalmazásokkal, évenkénti felülvizsgálattal módosításra javasolják a költségvetési törvénnyel kapcsolatos, normatív szabályozásról szóló rendeletet, emellett indítványozzák az árkiegészítésről szóló rendelet megváltoztatását is.
A szakszervezetek elvárják, hogy a kormány és az önkormányzat olyan finanszírozási rendszert dolgozzon ki, amely megállítja a BKV-nál az adósságspirál-növekedést, és garantálja 2008 és 2012 között az adózás előtti nullszaldós működést.
A dokumentum szerint a cél Budapest közösségi közlekedésének elvárt szintű biztosítása, és ez a "minimum", amit akár programnak is lehet nevezni. A "program" tervezésének, elkészítésének csak akkor van értelme, ha a tömegközlekedés megmentéséért, fenntartásáért és fejlesztéséért a főváros és az állam is érdemi lépéseket tesz, s a szakszervezeteket és a BKV Zrt.-t is bevonják a céget érintő összes kérdés rendezésébe, áll a javaslatcsomagban.
A szakszervezetek már ekkor kiemelték: szükségesnek tartanak egy olyan programot is, amely a tömegközlekedés fenntartását és egybentartását tűzi ki célul; erre akkor szintén szeptember elsejéig adtak határidőt.
Menedzsment Fórum
