Az uniós direktíva alapján a magyar kormány köteles a megújuló energia források 2020-ig történő alkalmazására vonatkozó kapacitás növelési ütemezést megküldeni az unió számára szeptember 30-ig.
Balogh László, az MMESZ elnöke az MTI-nek elmondta: a cselekvési terv több ponton kedvezően módosult az előző kormány által áprilisban bemutatott változat óta, de nem eléggé: a jelenlegi formájában sem épít megfelelően az ország adottságaira, lehetőségeire, így elsődlegesen nem az ország, hanem inkább lobbi-érdekeknek kedvez, és nem harmonizál az Új Széchenyi Tervvel, sőt veszélyezteti annak végrehajtását. Az EU fejlettebb tagországainak gazdaságfejlesztési érdekeit veszi alapul, végrehajtása esetén több új munkahelyet teremtene az unió tagállamaiban, mint Magyarországon - tette hozzá.
Mint kifejtette: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Magyar Energia Hivatal a napokban egyeztette az energiaszakma kormányzattal lojálisabb részével az NCST-t, amire az MMESZ több más szakmai szervezettel együtt nem kapott meghívót. Tudomása szerint e körökből is többen osztják az MMESZ álláspontját, miszerint alapvetően nem a törekvési célokkal, hanem a megújuló energiákban érintett területek mértékével és arányaival van a probléma.
A terv a szél és napenergia támogatásához képest a biomasszát nem az ország adottságaihoz mérten preferálja, holott ez utóbbi költséghatékonyabb, kisebb támogatásigényű, kevésbé időjárásfüggő, és hatására kevésbé nőhet a villamos energia, illetve részben a távhő ára. Ugyanakkor a biomassza termelés jobban illeszkedik az ország mezőgazdasági adottságaihoz, jelentős munkahelyteremtő képessége van, ezért mind a nemzetgazdasági, mind a vidékfejlesztési minisztérium programjában hangsúlyos szerepet kapott. Nem lehet közömbös az sem, hogy az országban mintegy 500 ezer hektárnyi a parlagon lévő terület, amelynek erre alkalmas hányada a biomassza-termelés szolgálatába állítható - tette hozzá Balogh László.
A szövetség javasolja a kormánynak a biomassza, ezen belül a hulladék és termesztett biomassza szerepének átértékelését annak jelentős gazdaságélénkítési, vidékfejlesztési, munkahely teremtési hatásai miatt.
Az MMESZ elküldte az észrevételeit a közigazgatási és igazságügyi minisztériumnak is, mivel álláspontja szerint a megújuló energia jogi környezete nem változott meg az ország érdekeinek és az unió elvárásainak megfelelően, nincs összhangban sem a közigazgatási tárca törekvéseivel, sem a külügyi tárca külgazdasági erőfeszítéseivel, és jelenlegi formájában nem szolgálja megfelelően az ország érdekeit.
MTI
