A tavaly június 2-án 364 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadott versenytörvény módosítás - egyebek mellett - szabályokat tartalmaz a kartellezéssel kapcsolatos vezetői felelősségre is, de ezeket a köztársasági elnök megtámadta az Alkotmánybíróságnál, így az egész módosító csomag hatályba léptetése elmaradt.
A cégek vezető tisztségviselőit csak hosszadalmas eljárás után lehetne 2 évre eltiltani a vezető tisztségviselői poszttól. Előbb a kartellezés tényét a GVH mondja ki, majd következik a két bírósági lépcső. Amennyiben jogerős a kartellezés megállapítása, akkor a GVH a cégjegyzékből kikeresi, hogy az elkövetés idején kik voltak a cégeknél vezető tisztségviselők.
Ezt a tényt nem peres eljárásban meg lehet támadni a bíróságnál. A köztársasági elnök véleménye szerint peres eljárás lenne indokolt. A másik kifogása pedig az volt, hogy az eljárás második részéből - amikor a tényleges eltiltás folyik - hiányzik az ártatlanság vélelme.
Wallach Lajos úgy vélte, hogy az ártatlanság vélelme büntető jogi kategória, amit az Alkotmánybíróság ugyan kiterjesztően értelmez, de ebben az esetben nem jöhet szóba. Amúgy a teljes eljárás - az eltiltásig - 5-6 évet vesz igénybe, amit az első ilyen ügy indulásától kell számolni, arra pedig a törvénymódosítás hatályba lépése után kerülhet sor.
Amennyiben az Alkotmánybíróság mégis alkotmányellenesnek minősítené a vezetői felelősség szabályait, akkor a GVH valamint az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium is azt javasolná a kormánynak, hogy e szabályok nélkül léptesse hatályba a versenytörvény módosítását. Az újabb parlament elé terjesztést azonban nem lehet "megúszni", mivel az elfogadott törvényszöveg múlt év szeptember első napját tartalmazta hatálybalépésnek, így azt mindenképpen módosítani kell.
