Menedzserek és kultúrkörök

Oroszország

Az oroszok teljesen másként viselkednek formális és informális kapcsolatokban. A formális kapcsolatokban merevnek és földhöz ragadtnak, unalmasnak tűnnek. Ezzel szemben a magánéletben viselkedésük szívélyes, barátságos, nyílt, a nyugatiak szemében szokatlanul túláradó. Minél rangosabb a tárgyalópartner, annál nagyobb a megegyezés valószínűsége. A magas rangot partnerüktől is elvárják. Súlyos hibát vét az, aki írásos megállapodást sürget, mivel az az oroszok szemében a velük szembeni bizalmatlanság jele.

Nyugat-Európa

A nyugat-európai nemzetek kulturális és politikai határai a történelem során sokszor egybeestek, amelynek jelentősége az Unió óta egyre kisebb. Büszke, erős népeknek tartják magukat, akik az "európaiság" igazolásának nem érzik szükségét. A nemzeti identitás alapja a demokratikus konszenzus, melynek az állampolgárság révén akárki birokosa lehet. A huszonegyedik században leginkább az amerikanizáció zavarja őket, mivel féltik az antik görög és római örökségen alapuló európai kultúra értékeit. A nyugat-európaiak racionális, időtudatos tárgyalópartnerek, érzékenyek a másik szempontjai iránt.

Kelet-Közép-Dél-Európa

Európának az Elbától keletre első felén sok kis nép él, melyek történelmi alapélménye a fenyegetettség, a bizonytalanság, amelyre egy felöl pragmatikus túlélési stratégiákkal, másfelől illúzióktól sem mentes ideológiákkal reagáltak. E kis népek áldozatnak tartják magukat, és büszkén Európa védelmezőjének, megmentőjének. Versenyt is űznek abból, hogy ki a nagyobb áldozat, és ki a fontosabb védelmező. A térségben élő kicsiny és erőtlen népek mindegyikének volt aranykora, amikor nagy és erős országot hoztak létre. Ennek megfelelően mindegyik országnak két határvonala van: az egykori birodalmi és a jelenlegi megszabdalt. Ráadásul ezek a határvonalak metszik egymást, hódításaik egymás rovására történtek.


Forrás: Csepeli György - Prónai Csaba: Kultúra és üzleti kommunikáció; illetve Consultation Magazin