Tekintse meg Kóka János válaszának további részét, illetve kérdését!
Az első évben azonban általában még csak a pályázatok meghirdetéséig, elbírálásáig és a szerződéskötésig jutottak el a projektek, az érdemi K+F tevékenység csak 2004 végén, 2005 elején indult be. Mivel a statisztika a tényleges felhasználást utólag méri, ezért ezek a projektek még nem kimutathatóak.
Amennyiben azonban a statisztika látókörébe már bekerül az említett évi 30-40 milliárd forintnyi NKTH-s, illetve évi 15 milliárd forintnyi GVOP-s forrás, akkor már a GDP-hez mérten is növekvő K+F ráfordításokról beszélhetünk majd. Ezenkívül a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia és más intézmények közreműködésével az elmúlt év végén megállapodás jött létre, mely révén összesen 700 millió forinttal nőtt idén az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) kerete.
Természetesen egyetértek elnök úrral abban, hogy akkor nőhet tartósan az országban felhasználható jövedelem, ha termékeinkben és szolgáltatásainkban növekszik a szellemi hozzáadott érték. Azt viszont nem csak a K+F tevékenység jelenti; hasonlóan fontos a szerepe a másutt létrehozott K+F eredmények intelligens adaptálásának, a technológia-transzfernek, a szervezeti innovációnak, a piacépítésnek, a saját márkaneveken alapuló termékdifferenciálásnak, a logisztikai megoldásoknak vagy a vonzó formaterveknek.
Kóka János Somody Imrének, az EU Kommunikációs Közalapítvány (EUKK) volt alelnökének adja tovább a stafétát. A kérdés: Lát-e esélyt arra, hogy független szakértőként megítélje a pártok egészségügyi reformra vonatkozó elképzeléseit? Az erről szóló részt az mfor.hu-n a következő héten olvashatják.
