A legutóbbi adatok szerint Magyarországon mintegy ötezer előfizetője van a T-Online internetes televíziószolgáltatásának, a T-Home TV-nek. Ez nem sok, de ha azt nézzük, hogy augusztusban még csak háromezren fizettek elő az új típusú TV-re, a növekedés jelentősnek mondható.
A további fejlődésnek azonban rengeteg gátja van, és ezek közül csak az egyik, hogy a hagyományos internetre is figyelemmel kell lenni: a tévéadások továbbítása sokkal nagyobb sávszélességet igényel, mint a világhálón való levelezés, böngészés vagy éppen letöltés. A hálózatok pedig egyelőre inkább erre vannak optimalizálva.
Új hálózat
Megoldást jelenthetne az "új generációs", optikai kábeleket használó internethálózat kiépítése, azonban ez a beruházások megtérülésének kockázata és egy ezzel szorosan összefüggő probléma, a hivatali szabályozás rendezetlensége miatt egyelőre nem válhat valósággá. A T-Online anyacége, a Magyar Telekom mindenesetre már tavasszal üzembe helyezett két olyan berendezést, amelyeket az úgynevezett "Új Generációs Internet", vagyis az NGN (Next Generation Network) kiépítéséhez használnak.
Az NGN-internethálózaton a jelenlegi sebesség többszörösével haladhatnak az adatok, így igazán ez a rendszer lesz alkalmas az internetes tévéadások közvetítésére, vagy például több ezer ember részvételével zajló online játékok - mint például a Second Life - lebonyolítására. A közelmúltban egy konferencián Megyeri Tibor, a T-Online marketingigazgató-helyettese azt is elmondta, hogy a cég egyelőre kísérletezik az új technológia használatával.
Magyarországon egy olyan település van, ahol elvileg minden háztartásban elérhető az új internet, amin keresztül tévéadásokat is továbbítanak: ez a Baranya megyei Bóly. Itt a falu önkormányzata határozta el, hogy kiépítik a jövőt jelentő hálózatot.
Óriási beruházás
De nemcsak itthon terjed lassan az IPTV. Nemzetközi kutatócégek felmérései alapján alig több mint két és félmillió előfizetővel a hatvanmilliós Franciaország áll az első helyen. Némileg árnyalja a képet, hogy legtöbbjük Párizsban él. A második helyen Hong-Kong áll 938 ezer nettévézővel, míg az Egyesült Államok csak a harmadik, a maga 937 118 felhasználójával. A top 10-ben Németország az utolsó: a nyolcvankét millió lakosból mindössze 218 ezren fizettek elő IPTV-re 2007 közepén.
Németország példája azért is érdekes, mert az internetes tévézés elterjedését gátló egyik legfontosabb tényező itt vezetett először összeütközéshez a nagy cégek és a kisebb, alternatív szolgáltatók között. Az IPTV fellendüléséhez szükséges NGN-hálózat kiépítése, azaz egy új kábelhálózat lefektetése elképesztő méretű beruházás. Nagy-Britanniában a British Telekom kezdett olyan programba, amellyel harmincmillió előfizetői vonalat helyeznek át internet-alapra. Bár még nem is arról van szó, hogy mindenhová új, üvegszálas kábeleket fektetnek, az évtized végén záruló beruházás költségvetése így is tízmilliárd font. Igaz, egy ilyen beruházásba csak akkor vágnak bele a cégek, ha a megtérülést biztosítottnak látják.
Februárban egyébként éppen a német kormány ellen indított eljárást Brüsszel, mert az a hivatalok szerint nem szabott gátat a Deutsche Telekom piaci egyeduralomra törő magatartásának azzal, hogy nem szabályozta az alternatív szolgáltatók esetleges hozzáférését az NGN-hálózathoz. Az EU tehát félti a versenyt, a nagy cégek pedig befektetéseiket óvnák azáltal, hogy a nagy költségű hálózatépítés után az egyedülálló szolgáltatásokból húznának hasznot.
Egyelőre a régi is jó
Olyan tervek is vannak, hogy a telekommunikációs cégek szolgáltatási és hálózatépítési üzletágainak szétválasztásával biztosítanának versenyt az internet és az ezzel rokon IPTV piacon, mert így egy hálózatot mindenki ugyanolyan eséllyel vehetne bérbe.
A szabályozási kérdések mellett a tévénézési szokások lassú átalakulása is hátráltatja az IPTV fejlődését. Magyarországon például sokan (a tévétulajdonosok mintegy harmada) még mindig csak három tévét (m1, RTL-Klub, TV2) néznek, ezeket ugyanis a földi sugárzás miatt díjmentesen lehet fogni. A régi fogyasztói berögződéseket valószínűleg az európai áttérés a digitális földfelszíni sugárzásra változtathatja meg.
Az így közvetített adások ugyanis jobb minőségűek lesznek, és kiegészítő szolgáltatások - mint például elektronikus műsorújság - is járnak majd hozzá. A digitális földi sugárzással viszont nehezen oldható meg a tévé "internetszerű" használata. Az IPTV segítségével ugyanis a készülék előtt ülve interaktív játékokban vehetünk részt, üzeneteket válthatunk, vagy akár saját videókat is tölthetünk fel tárhelyünkre; mindez csak korlátozottan valósítható meg földi sugárzás esetén.
Van még egy tényező, amelyre egy Hong-Kong-i, televíziózással foglalkozó szakember hívta fel a figyelmet. Őt John Yip-nek hívják, és nem mást csinált, mint megalkotta az IPTV elterjedésének képletét.
IPTV-matek
Eszerint a nettévézés népszerűségét nagyban befolyásolják a GDP-adatok is. A már meglévő tapasztalatokon alapuló számításai szerint egy adott területen az "egy négyzetkilométerre eső GDP-nek" el kell érnie a 0,1 milliárd dollárt ahhoz, hogy valóban beindulhassanak az ilyen szolgáltatások. Számításai szerint Párizsban ez az érték 0,17 milliárd dollár, Szingapúrban 0,18, Hong-Kongban pedig 0,21 milliárd dollár.
Horváth Pál, az Actel Zrt. internetszolgáltató vezérigazgatója nemrég egy konferencián mutatta be a John Yip-módszer alapján készült saját számításait. Ezek szerint Budapest 525 négyzetkilométerén összesen 52,5 milliárd dollár kellene, hogy legyen a GDP. 2005-ös adatok azt mutatják, hogy Budapesten ez az adat egy főre vetítve 27 ezer dollár, összesen pedig - felszorozva a város körülbelül kétmilliós lakosságával - 54 milliárdot tesz ki. Ha tehát szigorúan a matematikát nézzük, a főváros már átugrotta a lécet.
L. Nagy Gábor
Menedzsment Fórum
