Az év végéig a jelenleg működő mintegy 1200 videotékából akár 600-700 is lehúzhatja a rolót. A kölcsönzőket a kalóz DVD-k és a hipermarketláncok dömpingáron kínált filmjei lehetetlenítik el, írja a Világgazdaság.
A Magyar Video Hálózat Kft. 88 tékája 2003-ban még nettó 550 millió forintos forgalmat ért el, 2004 nyarán viszont erőteljesen visszaesett a forgalom, és a tavalyi évben már csak 330 millió forint folyt be náluk. A 110 videokölcsönzőt működtető Tisza film Rt. szeptember óta van történetének legnagyobb válságában, és ez az év is nagyon rosszul indult: az első két hónapban 25 százalékos visszaesést tapasztaltak a korábbi év hasonló időszakához képest.
A kis videotékák közül az év végére 450-nél valószínűleg nem marad több életképes üzlet. A legnagyobb bukást pont a sikerfilmek jelentik a kölcsönzők számára, mivel a kalózmásolatok jóval előbb elterjednek, mint hogy a videotékákban megjelennének, sőt, vannak olyan filmek, amelyek a Tescóban is hamarabb polcokra kerülnek, mint náluk. A nagy kiadók üzletpolitikája sem a tékásoknak kedvez, hanem a lakossági piac igényeit igyekszik kiszolgálni.
A kölcsönzők számára csak az hozna könnyebbséget, ha csökkenne a DVD-lemezek ára, és ha a kiadók változtatnának a filmek bemutatás utáni megjelentetésén, írja a Világgazdaság.
Menedzsment Fórum
Minden második videotéka csődbe mehet idén
Az év végéig a jelenleg működő mintegy 1200 videotékából akár 600-700 is lehúzhatja a rolót. A kölcsönzőket a kalóz DVD-k és a hipermarketláncok dömpingáron kínált filmjei lehetetlenítik el, írja a Világgazdaság.
