Évi 2100 milliárd euró
Európában összesen évente 2100 milliárd eurót teszi ki a szürke- és feketegazdaság - derül ki az A.T. Kearney által készített tanulmányból, melyet kedden mutattak be. A VISA Europe által támogatott tanulmány becslései szerint a rejtett gazdaság aránya Ausztriában és Svájcban a legalacsonyabb, ott az éves GDP 8 százalékát teszi ki. Az EU27 átlagában ez az arány 20 százalék.
"A rejtett gazdaság olyan legális tevékenységet takar, melyeket valamilyen okból nem jelentenek be a hatóságoknak. Vagyis a tanulmány elkészítésekor a bűnözést nem számítottuk ide" - emelte ki a keddi sajtótájékoztatón Jacek Krawczynski az A.T. Kearney szakembere. Hozzátette, hogy a rejtett gazdaság két fő formája a be nem jelentett munka és az adóelkerülés. Ezek közül a be nem jelentett munka a jellemzőbb, a teljes rejtett gazdaság mintegy kétharmadát teszi ki.
A tanulmány készítői szerint az adómorál hiánya, az alacsony kockázat, az elkövetés könnyűsége és az anyagi előny a rejtett gazdaság fő mozgatórugói.
Rosszabb a helyzetünk az európai átlagnál
A tanulmányból az derül ki, hogy a 20 százalékos európai átlag mellett a magyar rejtett gazdaság aránya 24 százalékos. Az A.T. Kearney szakemberei szerint a magyar rejtett gazdaság összetétele hasonló az európai tendenciához, a leginkább érintett ágazatok az építőipar, a kiskereskedelem, a gyártóipar, a turizmus, a személyi szolgáltatások és a mezőgazdaság. A tanulmány szerint ezekben az ágazatokban a leginkább elterjedt a be nem jelentett munka.
"A magyar rejtett gazdaság legfontosabb mozgatói a kormányba vetett bizalom hiánya és a bonyolult adózási rendszer. "Sokszor felmentjük magunkat és egymást az adófizetés alól, mivel nincs bizalmunk az adóforintok elköltését illetően" - emelte ki Kiss Ede, a VISA Europe Magyarországért felelős területi igazgatója.
A VISA Europe hazai szakembere szerint az utóbbi hónapokban bejelentett adócsökkentés és egyszerűsítés elvileg jó irányba mutat, azonban ezt szigorúbb ellenőrzésekkel kellene kombinálni. A tanulmány azt mutatja, hogy azok az intézkedések tudnak eredményre vezetni, melyek csökkentik a készpénz mennyiségét a gazdaságban.
Lennének megoldások
Az A.T. Kearney a tanulmány elkészítésekor mintegy 150 intézkedést vett sorra világszerte, melyeket a szürke- és feketegazdaság visszaszorítása érdekében hoztak. Példaként kiemelték, hogy például Kolumbiában alacsonyabb áfával ösztönzik az embereket az elektronikus fizetésre, míg Romániában bevezették, hogy például jövedelmet csak banki átutalással lehet kifizetni.
Magyarországon a készítők szerint bővíteni kellene a terminálhálózatot, emellett a fentihez hasonló adó- vagy áfakedvezménnyel kellene ösztönözni az elektronikus fizetésre. A szakemberek szerint az elektronikus fizetés elterjesztésében a kormánynak kellene jó példával elöljárnia, illetve a prepaid kártyák és az e-jegyek népszerűsítésén kellene dolgozni.
"A magyar gazdaságban a GDP 8 százalékát kitevő készpénzállomány nemzetközi összehasonlításban magasnak számít. Az elmúlt 15 évben gyakorlatilag semmilyen előrelépés nem történt hazánkban a készpénzhasználatban" - mondta a sajtótájékoztatón Ferenczi Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) készpénzlogisztikai igazgatója a jegybank egy közelmúltban készült tanulmányáról.
A nemzeti bank számításai szerint az összes állami ki- és befizetés mintegy 30 százaléka még mindig készpénzben történik, a szociális ellátások és nyugdíjak esetében pedig még ennél is magasabb, 50 százalék körüli az arány. Emellett az MNB szerint csak az áfa területén a GDP 2-3 százaléka esik ki a költségvetésből, ezt is csökkenteni lehetne az elektronikus fizetés elterjedésével.
Beke Károly
mfor.hu
