A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szerdai ülése után Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke az MTI-nek elmondta: a szakszervezeti oldal a reálpozíció szinten tartását szeretné elérni. Ehhez vagy béremelés kell, vagy az, hogy a személyi jövedelemadó kulcsa a minimálbérnél és garantált bérminimumnál (szakmunkás minimálbér) 16 helyett 12 százalék legyen jövőre.
Kifejtette: a reálpozíció megtartásával is fennmaradna az a mostani helyzet, amely szerint a minimálbér mindössze 75 százalékban fedezi a létminimumot. Palkovics Imre ismertette: az ülésen elemezték, milyen hatással van a béren kívül juttatásoknál az egészségügyi hozzájárulási adótétel kulcsának 10 százalékról 27 százalékra történő emelése. A Matolcsy György gazdasági miniszter által a múlt héten bejelentett intézkedés megnehezítette a bértárgyalásokat, mivel a munkaadók felvetették a cafetéria megszüntetésének lehetőségét is. A szakszervezetek azt kérték a kormánytól, hogy ezek figyelembevételével is vizsgálja meg a tervezett intézkedéseket - mondta Palkovics Imre, hozzáfűzve: ígéretet kaptak arra, hogy a kormány október 31-re új számításokat készít. A következő egyeztetés a jövő évi minimálbérekről november 5-én lesz - mondta a Munkástanácsok elnöke.
Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke is megerősítette: céljuk, hogy jövőre ne romoljon a munkavállalók reálpozíciója. Kifejtette, újabb adatokat kapnak a kormánytól, és ezután folytatódnak az egyeztetések.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára közölte: a munkaadók a második kiigazító csomag bejelentése után egyáltalán nem látnak teret a minimálbér és a szakmunkás bérminimum emelésére 2013-ban, ráadásul úgy vélik, számítani lehet egy harmadik "Matolcsy-csomagra" is. Kiemelte ugyanakkor: ez nem jelenti azt, hogy lezárták a bértárgyalásokat.
Dávid Ferenc szerint az újonnan bejelentett intézkedésekkel "elkoptak" a Munkahelyvédelmi akciótervben a munkáltatóknak ígért kedvezmények, veszélybe került a tervezett intézkedések hatékonysága. Hozzáfűzte: az új kiigazító csomag tükrében közgazdaságilag nem indokolt a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, mert a csomaggal olyan jelentős pozícióromlást szenved el a vállalkozói szféra, hogy nem lesz forrás béremelésre.
A cafeteriát érintő változások kapcsán a főtitkár azt mondta: a munkaadók vagy elveszik a béren kívüli juttatásokat, vagy beépítik a bérbe; ezt azonban nem minden munkáltató tudja megtenni. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy egyértelműen állást tudjanak foglalni a jövő évi bérek kérdésében, az összes csomagot látniuk kell, és egy "tiszta mérleg" tudatában kell folytatni a tárgyalásokat.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke is azt mondta: hangsúlyozták az ülésen, hogy a második kiigazító csomag jelentősen megnövelte a vállalkozói terheket, amelyek tovább emelkedhetnek egy harmadik csomaggal. Kifejtette: alaposan fel kell mérni a pontos hatásokat, ugyanakkor ezek fényében nem látják a lehetőségét a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének.
Egyetértett Dávid Ferenccel abban, hogy az újabb kiigazítással nemcsak eltűntek a Munkahelyvédelmi akcióterv kedvező hatásai, hanem "a mérleg átfordult negatívba". Kiemelte azonban, hogy arra a kérték a kormányt, készítsen erre vonatkozóan egy teljes mérleget, figyelembe véve a bérkompenzáció kiesését is. Rolek Ferenc úgy vélekedett, hogy a terhek növekedése a vállalatok bérpolitikájára is hatással van, ezért a vállalatok jelentős többségénél jövőre nem lesz béremelés.
Az MTI a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) is megkereste a bértárgyalások kapcsán. A tárca múlt héten megerősítette, hogy megkezdődtek a 2013. évi minimálbérrel kapcsolatos tárgyalások a munkaadók és munkavállalók érdekképviseleteivel. "A megállapodás tartalmáról annak megszületését követően tudunk nyilatkozni" - jelezte az NGM.
MTI
