Szerencsére nem jellemző, hogy a helyi munkáltatók visszaélnének a külföldön dolgozó magyarok helyzetével. A nagy port felvert esetekben is - amikor pórul jártak a magyarok - általában egy hazai közvetítő vagy munkaerő-kölcsönző a felelős, nem pedig a kinti foglalkoztató, mondta el az mfor.hu kérdésere Fürjes Annamária jogász.
Az EURES menedzserként dolgozó szakember szerint külföldön általában komoly büntetésre számíthatnak azok a munkáltatók, akik megszegik az előírásokat. Másrészről a munkavállalók sérelmére elkövetett visszaélések itthon is előfordulnak, csak nem kerülnek be mindig a köztudatba.
Nyelvtudás nélkül nehéz
Egyúttal hozzátette: nyelvtudás nélkül nagy kockázatot vállal, aki külföldön is biztosítva szeretné tudni munkavállalói jogait. Egy munkaszerződés aláírásakor azonban még az adott nyelv ismerete nélkül is érdemes figyelni néhány dologra: a munkaidő, a munkavégzés helye és a fizetés általában jól beazonosítható egy idegen nyelvű szövegben is. Érdemes tehát leellenőrizni, hogy ezek valóban megfelelnek-e az előzetes ígéreteknek.
Elindulás előtt nem árt tájékozódni az adott ország munkajogi szabályozásáról, mivel az gyakorta eltér az itthon megszokottól. Az EU tagországokhoz képest például nálunk viszonylag szigorúan védik a munkavállalót elbocsátáskor, így könnyen meglepetés érheti azt, aki erre számít külföldön is.
Hova fordulhatunk segítségért?
Ha nincs meg a megfelelő nyelvismeret, sokat segíthet egy ismerős vagy barát, aki beszéli a helyi nyelvet. Ha valaki például úgy érzi: jogtalanul bocsátották el munkahelyéről, panaszt tehet a helyi munkaügyi kirendeltségen (Nagy-Britanniában ezt Jobcenter Plusnak hívják), vagy egy jogsegély szolgálatnál, esetleg kérhet segítséget a helyi szakszervezetektől, vagy fogadhat egy ügyvédet. Ezekhez azonban általában szintén nyelvtudás kell. Fontos azt is tudni, hogy a panasztételre az ekévülési idő három hónap.
Ezeket az információkat könnyen be lehet szerezni az EURES, azaz az unió hivatalos foglalkoztatási és mobilitási honlapjáról, amely már magyarul is elérhető, vagy akár személyesen is az EURES tanácsadóktól.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) főigazgatója, Pirisi Károly szerint aki mégis közvetítők segítségével kíván külföldön munkát vállalni, jól teszi, ha az EURES-sel együttműködésben lévő cégeket részesíti előnyben. Az ÁFSZ ugyanis garanciát vállal arra, hogy ezek ellenőrzött, legálisan működő vállalatok, így minimális az esély a munkavállalók kárára elkövetett visszaélésekre.
A szigetország a legnépszerűbb
Mint az ismeretes, a régebbi EU-tagállamok közül Nagy-Britannia már az első perctől kezdve megnyitotta munkaerő-piacát a 2004-ben újonnan csatlakozó államok (köztünk hazánk) munkavállalói előtt. A szigetország azóta is a Közép- és Kelet-Európából származó külföldi munkások legfontosabb célállomása. A brit belügyminisztérium szerint a tavaly egész évben jóváhagyott, csaknem 228 ezer munkavállalási bejegyzési kérvényből mindössze hétezret adtak be magyarok.
A külföldiek Nagy-Britanniában főként a vendéglátóiparban és az építőiparban helyezkednek el. A kint munkát vállaló magyarok szerint a jó álláshoz jutás szinte kizárólag a nyelvtudástól függ.
Hiába van meg valakinek a hazai viszonylatban versenyképes végzettsége és gyakorlata, ez önmagában semmit nem ér a külföldi munkaerő-piacon, amennyiben nincs meg hozzá a kellő szintű nyelvismeret. Emellett nem árt, ha a külföldre készülők még itthon beszereznek a korábbi munkáltatóktól angol nyelvű referenciákat, mivel kint ez bevett szokás.
Körte Ildikó
Menedzsment Fórum
Kapcsolódó anyagok:
Rabszolgamunkát végeztek a magyarok egy nemzetközi pizza-láncnál
Írországi munkával kecsegtet a hamis álláshirdetés
Továbbra is Anglia a kelet-európaiak kedvence
Özönlenek a kelet-európaiak Angliába
