Modern szakképzés rászorulóknak is

A kormány 100 lépés politikájának részeként új szakképzés-fejlesztési programot alkotott, amelynek célja a szakmát tanulók, és a munkaerőpiac igényeinek megfelelően kialakított korszerű és rugalmas szakképzési rendszer létrehozása.

A kormány tervei szerint mihamarabb létrehozzák a Nemzeti Fejlesztési Terv keretei között az első 16 térségi integrált szakképző központot (TISZK). A Munkaerőpiaci Alap (MPA) központi és decentralizált képzési alaprészéből további hat TISZK létrehozására biztosítanának forrást. Az így kialakuló összesen 22 intézménnyel befejeződne a TISZK-hálózat első szakaszának kialakítása.

Ahogy arról az mfor.hu korábban már beszámolt, a TISZK-ekkel a jelenlegi csaknem ezer szakoktató intézmény helyett mindössze 50-60 térségi létesítmény szolgálja majd ezentúl a magyarországi szakképzést. Ezek az integrált szakképző központok általában 6-8 korábbi intézmény összevonásával jönnek létre, és a gyakorlatorientált oktatás bázisául szolgálnak majd. Így csökken a párhuzamos kapacitások kiépítése, de növekszik a vállalati képzőhelyeken a gyakorlati képzésben részesülő tanulók aránya.

[ajanlo=456][igazitas=left/] A részben európai forrásból, részben a Munkaerőpiaci Alap finanszírozásával létrejövő TISZK-eknél sor kerülhet az iskolai rendszerű szakképzésen kívül a felnőttoktatásra, a rész-szakképesítések megszerzésére, valamint a hátrányos helyzetűek, a tanulók és a felnőttek szakképzésbe történő ki- és visszalépésének elősegítésére. A közoktatási törvény módosításával, az új Nemzeti Alaptanterv meghirdetésével, a képességfejlesztésre épülő modern iskolarendszer kialakításával javítani szeretnék a közoktatás részét képező szakképzés, és az ehhez szorosan kapcsolódó felnőttképzés helyzetét is.

[ajanlo=397][igazitas=right/] 2006-tól minden szakiskolában előkészítő képzés indul azon fiatalok számára, akik nem tudták megszerezni az alapfokú iskolai végzettséget. Ennek elvégzését követően a normál szakiskolában teljes értékű képzettséget szerezhetnek. Az új szakoktatási rendszerben lehetőséget biztosítanának a hátrányos helyzetű fiataloknak, hogy szakmát tanuljanak, az 50 éves kor feletti átképzésre szorulók, vagy munkanélküliek pedig támogatást kapnának új szakképesítés megszerzéséhez. A felnőttképzés finanszírozási rendszerében a támogatást a képzésben részt vevők kapják meg, amelyet csak a munkaerő-piac által igényelt szak- vagy továbbképzéshez (az úgynevezett hiányszakmákban) használhatnak fel.

[ajanlo=472][igazitas=left/] Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) mintegy felére, 400-ra csökkentenék a szakképesítések számát, valamint korszerűsítenék az iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli képzésben megszerezhető képesítések tartalmát is. A jövőben a mainál jóval több gyakorlati képzési időt biztosítanának minden képzési formában, különösen a felnőttképzésben, a csökkentett idejű OKJ-s képzések esetén.

A végzett tanulók befejezett képesítéshez jutnak, ugyanakkor lehetővé válik úgynevezett rész-szakképesítések megszerzése is, melyekkel később - a képzési idők egymásra épülő beszámításával - befejezett szakvégzettséget lehet szerezni. A kormány az új szakoktatás-fejlesztési programmal azt szeretné elérni, hogy a munkavállalóknak minden életkorban legyen lehetősége képzésben részt venni, valamint érdemes is legyen tanulni.

Menedzsment Fórum