Tovább gyorsul a nemzetközi légiközlekedés növekedése, s ezt csak újabb utasfogadó csarnokokkal, kifutópályákkal, a kihasználatlan, kisebb repülőterek felfedezésével lehet kiszolgálni. Mindehhez pedig további tízezrek kellenek a repülőtereken és százezrek a háttérgazdaságokban, különösen a vendéglátásban, a szélesen vett idegenforgalomban és a közlekedésben - írja a Világgazdaság.
Az elmúlt évtizedekben az volt az általános nézet, hogy minden egymillió fős utasszám-növekedés ezer új munkahelyet teremt. Érdemes beszámítani a kereskedelemben, az idegenforgalomban és a közlekedésben létrejövő munkahelyek számát is, amely nem ezer, hanem ennek legalább négyszerese plusz egymillió utas esetén.
A beruházóknak köszönhetően Magyarországon is hasonlóképpen alakul a helyzet. Ferihegy fejlesztésére 465 milliárd forintot áldoztak a britek. Az évtized végére a fővárosi reptér lehagyhatja fő versenytársát, Prágát, és megközelítheti Bécset, így regionális kereskedelmi és logisztikai alközponttá fejlődhet. Kóka János gazdasági miniszter szerint a következő években harmincezer új munkahely is létrejöhet ennek köszönhetően. Ez a szám akár magasabb is lehet, mivel hat vidéki reptér korszerűsítése is zajlik. Vonzáskörzetükben is sokezer ember találhat majd új munkát a reptereken, a szállodaiparban, a raktárakban, irodákban és üzletekben.
Debrecen, Pécs és Sármellék vezeti a sort, de nyártól már Szeged, jövőre Békéscsaba, 2009-től pedig Börgönd is csatlakozik. Utóbbi lesz az első olyan vidéki légikikötő, amely logisztikai alközpontként is működik majd - számol be a Világgazdaság.
