2009. szeptember–novemberben a 15–74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 788 ezer, a munkanélkülieké 445 ezer fő volt, ami 10,5 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett - olvasható a KSH tájékoztatójában.
Tovább csökkent a foglalkoztatás
A vizsgált időszakban a 15–64 éves népesség 62,1 százaléka, ezen belül a 15–61 évesek 64,8 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma 2009. szeptember–novemberben átlagosan 3 millió 757 ezer fő volt, 118 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Az erre a korcsoportra számított 55,6 százalékos foglalkoztatási ráta az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,5 százalékponttal csökkent. A 15–74 éves munkanélküliek létszáma 445 ezer fő volt, 115 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 10,5 százalékos értéke 2,7 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. A férfiak munkanélkülisége 3,1 százalékponttal, a nőké 2,3 százalékponttal nőtt.
A munkanélküliek 19,4 százaléka a munkaerőpiacon csak a kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki, az erre a korcsoportra számított 27,7 százalékos munkanélküliségi ráta 7,3 százalékponttal haladta meg az egy évvel ezelőttit. A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 9,6 százalék volt, 2,6 százalékponttal magasabb, mint 2008. szeptember–novemberben. A munkanélküliek 43,3 százaléka egy éve, vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,4 hónap, 2,4 hónappal rövidebb az egy évvel korábbinál.
Még nem ez a csúcs
Korábban szinte mindeki arra számított, hogy egyrészt tovább emelkedik majd a munkanélküliségi ráta, másrészt tartós munkanélküliségre kell felkészülnünk. Még a miniszterelnök és a szakminiszter is kiemelte, hogy tavaszig nincs kilátásban pozitív változás.
A munkanélküliség szeptemberben emelkedett először a 10 százalékos lélektani határ fölé, de ez sem meglepő, ugyanis az őszi hónapokban hagyományosan felfutás tapasztalható a rátában. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy nyár végétől fokozatosan szűnnek meg az idénymunkák, az év utolsó hónapjaiban szinte semmilyen átmeneti munkalehetőség nincs a piacon.
A fentiek miatt vélekednek úgy a szakemberek, hogy legkorábban tavasszal tapasztalhatók majd az első pozitív jelek, amikor újra megjelennek az idényjellegű munkák.
Nyár végén Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője az mfor.hu kérdésére elmondta: 2010 első hónapjaiban 11 százalék körül tetőzhet a munkanélküliség, majd lassú javulásra számíthatunk. "Nem számítok már további jelentős elbocsátási hullámra 2010-ben" - emelte ki a szakember.
Samu János, a Concorde elemzője csak 2010 második felére vár enyhe javulást, mivel szerinte a cégek először majd a meglévő munkaerővel fognak törekedni a hatékonyabb termelésre, majd utána kezdhetnek el új embereket felvenni.
Mínusz 140 ezer munkahely
Mintegy 140 ezer munkahely szűnt meg Magyarországon az elmúlt egy évben a válság következtében, a külföldi működőtőke-beáramlás pedig negyven százalékos visszaesést mutat 2008-hoz képest - mondta el egy decemberi sajtóbeszélgetésen Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter.
Az mfor.hu kérdésére hozzátette: a leépítések leginkább a hazai kkv-kat érintették, például azokat a szolgáltatóiparban tevékenykedő kiskereskedelmi cégeket, amelyek a belföldi fogyasztástól függnek. Véleménye szerint számolni kell azzal, hogy a munkanélküliség egy ideig még a jelenlegi szinten marad.
12 ezres nettó létszámbővülés várható 2010-ben Magyarországon – hangzott el a Magyar kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) december végi sajtótájékoztatóján. Egy ősszel készült felmérés szerint elsősorban az exportra termelő vállalatok terveznek létszámbővítést jövőre.
A minisztérium szerint a tavalyi rendkívüli évben a folyamatosan emelkedő munkanélküliség ellenére is körülbelül százezer munkahelyet sikerült megőrizni kormányzati támogatásokkal.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
