Mint a főosztályvezető elmondta: Ausztriában jelenleg 1.400-as keretszám alapján dolgozhatnak magyarok a határ menti régióból az átlagosnál kedvezőbb munkavállalási feltételekkel, 900-an pedig a gyakornoki egyezmény keretében juthatnak így munkához. Az egyénileg megszerzett munkavállalási engedéllyel Ausztriában dolgozók számát tízezerre lehet becsülni. Németországban a magyar és német cégek közötti szerződések alapján 7.000-es kvótának megfelelő számú magyar munkavállaló dolgozhat. Ezen felül a gyakornoki egyezmény 2.000 magyar munkavállalására ad lehetőséget. Az egyénileg megszerzett munkavállalási engedéllyel Németországban dolgozó magyarok számát több mint tízezerre becsülik.
Iván Gábor szólt arról, hogy a többi uniós tagállamban ennél jóval kevesebb magyar dolgozik egyénileg megszerzett munkavállalási engedéllyel. A legtöbb országban százas nagyságrendű számról van szó, csak az Egyesült Királyságban és Hollandiában éri el vagy haladja meg az ezret az egyénileg megszerzett munkavállalással ott dolgozó magyarok száma. A főosztályvezető szólt arról, hogy a kétéves átmeneti időszak után valamennyi, a korlátozást alkalmazó tagországnak értékelnie kell, jelentettek-e feszültségeket munkaerőpiacukon az új tagországokból érkező munkavállalók. Ennek alapján dönthetnek úgy, hogy még további három évig fenntartják a korlátozást. Ezt követően ismét értékelniük kell a helyzetet, s újabb két évre csak akkor hosszabbíthatják meg a korlátozást, ha bizonyíthatóan kedvezőtlen e munkavállalók szerepvállalása az adott ország munkaerőpiacára.
Munkavállalás az Unióban
A csatlakozási tárgyalások kapcsán néhány ország fenntartotta a jogot, hogy az új tagállamok munkavállalói csak néhány évvel a felvétel után léphessenek a munkaerőpiacukra. Vannak azonban olyan országok, így Írország, Dánia, Hollandia és Svédország, amelyekben az uniós csatlakozást követően munkavállalási engedély nélkül, szabadon vállalhatnak munkát a magyarok.
