Az EU-ban nyugtalanságot keltett a kínai Tianjin Xinmao cég felvásárlási ajánlata a kábeleket élenjáró technológiával előállító holland Draka cégre. A párizsi Le Monde a témának szentelt összeállításában kiemeli, hogy a novemberi kínai lépés nyomán Antonio Tajani, az Európai Bizottság ipari biztosa felszólította az Uniót stratégiai szektorainak védelmére, sőt azt sürgette, hogy az EU hozzon létre olyan hatóságot, amely felügyeli a külföldi beruházásokat Európában.
Ez a stratégiai jelentősége folytán nagyobb figyelmet keltett ügy csupán egy a sok hasonló eset közül. Csak december folyamán a kínai Trinity megvásárolta a Cerruti pret-a-porter divatcéget, az UVZ orosz vasúti felszerelést és tankokat gyártó konszern többségi részesedést szerzett a Sambre et Meuse acélipari vállalkozásban, a dél-afrikai Steinhoff International pedig megvásárolta a francia Conforama bútor-nagykereskedelmi vállalkozást, valamint a Sinopec kínai petrokémiai vállalat megszerezte az amerikai Occidental Petroleum argentínai létesítményeit.
A Shellhez tartozó Butagaz hamarosan a brazil Ultragaz birtokába kerülhet, és miután megvásárolta az állat-tápra szakosodott Adisseo céget, a ChemChina, az egyik fő kínai vegyipari konszern egyebek között az izraeli Makteshim Agan Industries - a világ egyik vezető növényvédőszer-gyártója - fölött is meg szeretné szerezni az ellenőrzést.
2010 igazolta az év elején támadt aggodalmakat. Márciusban a svéd Volvo autóipari céget a kínai Geely szerezte meg - pontosan két évvel azt követően, hogy az indiai Tata megvásárolt két másik európai autógyártót, nevezetesen a Jaguárt és a Land Rovert.
A Le Monde szerint a fejlődő országok cégeinek étvágya egyre nő. A Dealogic kutatási központ adatai szerint 2010-ben a vállalatfelvásárlási- és összeolvadási üzletek közül minden harmadik esetben ezek a cégek voltak a kezdeményezők - 2005-ben még csak minden hetedik esetben került ki közülük a vevő. Kína a legaktívabb feltörekvő beruházó, majd India és Oroszország következik - igaz, hogy ezeknek az üzleteknek mintegy felében a megvásárolt cégek is feltörekvő országokban működnek. Így például minden ötödik feltörekvő országbeli vevő által megszerzett cég kínai volt.
A feltörekvők által megvásárolt fejlett országbeli cégek tekintetében az amerikaiak állnak az első helyen, legalábbis az utóbbiak forgalmi értékét tekintve (19,3 százalék), őket a megvett olasz (17 százalék) és francia (15,5) vállalatok követik, Ausztrália 13,9, Kanada 9,6, Németország 6 százalékkal szerepel a felmérésben, a franciák és a hollandok a 7-8. helyen állnak 3,7-3,7 százalékkal.
A jelenséget az magyarázza, hogy a feltörekvő országbeli vásárlóknak megvannak az eszközeik céljaik elérésére. Különösen érvényes ez a kínai cégekre, amelyek nem csupán a két nagy állami banktól, az Eximbanktól és a China Development Banktól képesek könnyen kölcsönt szerezni, de maguk is komoly likviditással rendelkeznek. A kínai állami vállalatok felügyelő hatósága (Sasac) szerint a 122 vezető kínai vállalatcsoport 2010-re kalkulált profitja kétszerese lehet az előző évinek és elérheti az 1000 milliárd jüant (113 milliárd euró).
Sok feltörekvő országbeli vállalkozás a bővülő hazai piacon erősödött meg annyira, hogy elegendő likviditással rendelkezzen a válság által sebezhetővé tett fejlett országbeli cégek megszerzéséhez. Nyugati cégek megvásárlásával tekintélyes, bevezetett márkákra, különböző szabadalmakra és a sajátjukat kiegészítő kereskedelmi elosztóhálózatra tehetnek szert.
Természetesen a fejlett országok vállalatai továbbra is folytatnak külföldi vásárlásokat, de a válság erősen visszafogta ezt a tevékenységet. A Thomson Reuters ügynökség szerint továbbra is az Egyesült Államok a legnagyobb külföldi beruházó a világon, a cégvásárlások mintegy negyedrészével, a második helyen Nagy-Britannia áll - de a harmadikon már Kína, bár Franciaországgal és Kanadával holtversenyben.
Igaz, a feltörekvők előretörése mérséklődhet a gazdasági helyzet javulásával. A 2010-es gazdasági talpra állással párhuzamosan ugyanis világszerte - a Thomson Reuters szerint mintegy 23 százalékkal - ismét nőnek a vállalati beruházások és összeolvadások és 2011-ben ez folytatódhat. A CAC 40 indexben számon tartott 40 vezető francia vállalatcsoport, miután meg kellett húznia a nadrágszíjat, ismét növeli profitját: az elemzők szerint a 2010-ben mintegy 90 százalékkal. A Boston Consulting Group (BCG) elemzése szerint ezek a cégek rekordösszegű likviditással rendelkeznek és 2011-re új növekedési szférákat keresnek, például be akarnak lépni a hongkongi tőzsdére, hogy helyben vásároljanak cégeket.
A verseny azonban erősnek ígérkezik, mivel a feltörekvő országbeli cégek erős adukkal rendelkeznek. A BCG elemzője, Fabrice Cohen szerint például egy-egy francia cégért versenytársaiknál 10-20 százalékkal többet ajánlanak, hogy piaci részesedést szerezzenek - tudják ugyanis, hogy különben elesnek az üzlettől. A fejlett országok számára is van persze hozadéka ennek az átrendeződésnek. Az AFII, a külföldi beruházókkal foglalkozó francia ügynökség szerint 2007 óta - azaz a válság kellős közepén - a külföldi cégek több mint 30 ezer új munkahelyet teremtettek Franciaországban.
MTI
