Súlyos bizonyítékokkal szembesült a BBC tudósítója a Shell finoman szólva kétes nigériai üzleteiről. Az egyik legnagyobb globális olajvállalat belső levelezése arról tanúskodik, hogy a cég irányítói tisztában lehettek azzal, a befektetéseikért fizetett pénz korrupt nigériai vezetőkhöz vándorol.
OPL 245 – így hívják azt az olajmezőt, ahonnan kilenc milliárd hordónyi olajat lehet kitermelni. Nagyon sok pénzt megér ez az üzlet: a BBC becslése szerint mai árakon fél billió dollárnyi, kitermelésre váró olajkészlet nyugszik a föld alatt. Nem csoda, hogy a Shell figyelmét felkeltette a befektetési lehetőség. Tapasztalatuk már van a helyi viszonyokról, 60 éve üzletelnek Nigériában.
Az ügy szépséghibája, hogy az olajmező kitermelési jogával – hogy, hogy nem – egy olyan cég rendelkezett, amelyik a nigériai kormány korábbi olajügyi miniszteréhez volt köthető. Újabb folt a transzparencián, hogy Dan Etete – aki ellen pénzmosási ügyben már folyt eljárás - akkor szerezte meg ezt a jogot, amikor még miniszter volt.
A Shell – az olasz ENI-vel közös biznisz részeként - végül 1,3 milliárd dollárt fizetett még 2011-ben a nigériai kormánynak az olajmezőért. Ez több, mint az ország éves egészségügyi költségvetése.
Ebből az összegből mintegy 1 milliárd dollár rögtön át is került a volt miniszter által ellenőrzött vállalkozás számláira.
Amitől igazán bűzlik a sztori: bizonyítékok vannak arra, hogy az ügyletet megelőzően egy évvel a Shell egyes vezetői és Etete kapcsolatban álltak egymással.
A Shell egyik alkalmazottja – kémregénybe illően egy korábbi MI6-ügynök – egy 2010 márciusi levelében írt arról, hogy Etete a kedvezményezettje lehet ennek a gigantikus üzletnek.
A BBC szerint a levél eljutott egészen a Shell főhadiszállásig, az akkori elnök, Peter Voser azonban nem kívánt reagálni az értesülésekre.
A beszámolók szerint az ügy szálai elérnek Nigéria egykori elnökéhez, állítólag ő is részesült az olajmezőért fizetett pénzből. Goodluck Jonathan szóvivője erre úgy reagált, hogy semmilyen eljárás nem indult ebben az ügyben a volt elnök ellen, s az állítások tévedésen alapulnak.
A nigériai elnök és Barack Obama, az USA előző elnöke
Ennek ellenére a holland és olasz hatóságok figyelmét felkeltette az ügy. Tavaly februárban rajtaütést hajtottak végre a Shell központjában, dokumentumokat foglaltak le.
Egy aznap zajlott - mint kiderült, rögzített - telefonbeszélgetésben a cég két csúcsvezetője arról értekezett, hogy a leleplező levélben foglaltak annyit érnek, mint a kocsmai csevegés. A cég hivatalosan pedig azt kommunikálja, hogy nem hiszik, hogy bármelyik alkalmazottjuk törvényellenesen járt volna el. Kérdés, ez elég lesz-e a vizsgálatot folytató szerveknek. Az olasz hatóságok április 20-án döntenek arról, hogy folytassák-e az eljárást a Shell és az ENI ellen.
A Shell-nek egyébként nem ez az első gyanús ügylete Nigériában. Néhány hónappal az OPL 245 megvásárlása előtt zárult le egy másik vesztegetési botrányuk, amely érintette az az afrikai országot is. Akkor 30 millió dollár „vezeklési pénz” megfizetésével el tudták simítani az ügyet, továbbá ígéretet tettek az amerikai igazságügyi szerveknek, hogy az USA anti-korrupciós szabályaihoz jobban illeszkedő belső ellenőrzési rendszert vezetnek be.
mfor.hu
