Valós perspektívája van annak, hogy orosz-magyar együttműködésben Miskolcon konkrét technológia-fejlesztés valósuljon meg - mondta a szóvivő, utalva Viktor Kosztilev, a Technologies of Tantalum nevű orosz cég képviselőjének a kijelentésére, aki a napokban közölte: a nano-fémporokat előállító kísérleti üzem termékeit az európai piacon is értékesíteni kívánják.
Németh Csaba emlékeztetett arra: az orosz technológiával előállított nano-szemcseméretű fémporok világpiaci forgalma eléri a 600 millió dollárt, alkalmazási területe az elektronikai ipar. A porokból az űr- és védelmi iparban használatos kondenzátorokat készítenek. Eddig ezeknek a poroknak a gyártásában szinte kizárólag egy amerikai cég vett részt.
Kaptay György, a Bay Logi tudományos igazgató-helyettese szerint Miskolcon minden adott ahhoz, hogy a város a nanotechnológia hazai "fellegvára" lehessen. Elmondta: a közalapítvány berkein belül 2006 óta foglalkoznak nanotechnológiai kutatásokkal, és kiemelkedő, gyártás közeli eredményeket értek el a nanomedicínában. A Miskolci Egyetem megfelelő tudásbázist jelent egy ide települő nanotechnológia üzem számára - tette hozzá.
Az orosz Nexis munkái közvetlenül kapcsolódnak a miskolci Bay Zoltán Kutatóintézetben már évek óta folyó fejlesztésekhez, de míg a magyar szakemberek zárt cellás fémhabokkal végeznek kísérleteket, addig az oroszországi kutatók a nyitott cellás fémhab kutatásokban értek el kimagasló eredményeket.
A Miskolcon folytatott megbeszéléseket követően Alekszandr Kunevics, a Nexis vezető fejlesztőmérnöke azt mondta, hogy rövidesen létrejöhet Miskolcon egy olyan gyártó üzem, amely a magyar, illetve európai piacra értékesíthetne fémhabokat - tette hozzá Németh Csaba.
A Bay Logi európai és amerikai kapcsolatai mellett fontosnak tartja, hogy oroszországi megbízatással is rendelkezik, hiszen az orosz ipar és az ottani piac nagy lehetőségekkel rendelkezik a K+F területén - mondta Babcsán Norbert, az intézet igazgatója még januári sajtótájékoztatóján.
Az úgynevezett fémhabok ipari alkalmazásában érdekelt Nexis akusztikai elemként kívánja hasznosítani a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány miskolci intézetében kifejlesztett új típusú fémhabot, a jövőbeni együttműködésben pedig környezetbarát anyagok fejlesztése szerepel, köztük speciális jégoldó, illetve az utak jégmentesítésére használható nanotechnológiai anyagok.
A miskolci intézet első oroszországi ipari kutatásfejlesztési szerződését múlt év októberében kötötte meg a Nexis céggel. A fémhabok könnyű súlyuk miatt ideális szerkezeti alapanyagai lehetnek közlekedési eszközöknek, például autóknak, hajóknak vagy repülőgépeknek, hangelnyelő képességük segítségével pedig a környezet zajterhelése jelentősen csökkenthető.
MTI
