A többi gyár már elkelt, a stabilitás viszont kérdéses
Herend 14 éve bírja
A másik két patinás múltú procelángyárat már eladták, ám pénzügyi stabilitásuk még mindig hagy kívánnivalót maga után. A Herendi Porcelánmanufaktúra kelt el legkorábban: a luxusporcelánokra szakosodott gyárat 1993-ban privatizálták, a részvények 75 százaléka a dolgozók tulajdonába került, a maradék 25 százalék pedig az államé maradt.
A három gyár közül a herendi bonyolítja a legnagyobb forgalmat, évente öt-hatmilliárd forint értékben. A vállalatnál 2005 második felében menedzsmentváltás történt, akkor egy új, költségcsökkentést is magában foglaló stratégiát fogadtak el. Tavaly 400 millió forint adózás előtti eredményt értek el. A gyárban ezren dolgoznak, szemben a pár évvel ezelőtti 1400 fővel.
A Zsolnay-projekt
A Zsolnay Porcelánmanufaktúra tavalyelőtt került a pécsi önkormányzat tulajdonába két másik Zsolnay céggel együtt. A Zsolnay Porcelángyár Rt. feladata a tulajdonában lévő épületek bérbeadása, alapanyag- és energiaellátás lett, a Zsolnay Örökség Kezelő Kht. pedig a gyár területén található műemlékek és műemlék jellegű ingatlanok kezelését és felújíttatását végzi.
Az önkormányzat birtokolja a részvényel 99 százalékát, a maradék egy százalék cégek és a dolgozók között oszlik meg. A 305 főt foglalkoztató társaság árbevétele a hollóházihoz hasonlóan egymilliárd forint körül alakul. A vállalat 2005-ben 180 millió forint veszteséggel zárta az évet, tavaly pedig több tízmillió volt a mínusz. Az idén bíznak a nullszaldóban.
A pécsi önkormányzatnak grandiózus tervei voltak, amikor ingyen átvették az ÁPV Zrt.-től a három Zsolnay társaságot. Terveik szerint a gyár teljes területét felújítják, múzeummal, egyéb látnivalókkal látják el, így a ma kihasználatlan területek is hasznosulnak. A Zsolnay Kulturális Negyed építési tervei várhatóan még idén elkészülnek.
F. Szabó Emese
Menedzsment Fórum
