Legalább február közepéig várnunk kell a kormány által beígért reformok ismertetésére, egyelőre csak néhány részinformáció ismert. Az mfor.hu a múlt héten annak járt utána, hogyan lehetne átalakítani a rokkantnyugdíjak és a korkedvezményes nyugdíjak rendszerét, most pedig a Munkaerőpiaci Alapot vizsgáljuk meg.
Orbán beígérte
A reformokkal kapcsolatban leggyakrabban Orbán Viktor január közepén megjelent nyilatkozatát szokták idézni, akkor a miniszterelnök a nyugdíjrendszer mellett a Munkaerőpiaci Alapot nevezte meg, mint a lehetséges kiadáscsökkentések forrását. A Dow Jones hírügynökségnek adott nyilatkozatban a kormányfő kiemelte, hogy a második félévben a kormány csökkenteni akarja a munkanélkülisegély-jogosultság időtartamát, és ugyanakkor közmunkát adna "legalább" azokban a körzetekben, ahol kevés a munkalehetőség.
Ez is része lehet tehát annak a reformtervnek, mely szerint 2013-ig összesen 400-500 milliárd forinttal (az index.hu keddi információi szerint a 700-800 milliárdos reformcsomag részeként) csökkentené a kiadásokat a kormány. A hírek szerint a nyugdíjak és a munkanélküli segélyek mellett a gyógyszerkassza és a közösségi közlekedés támogatása nyújthat még lehetőséget a megtakarításra.
A Munkaerőpiaci Alapon nehéz lesz látványosan faragni
A nyugdíjakkal ellentétben a Munkaerőpiaci Alap költségvetését nehéz látványosan csökkenteni, hiszen az idei évre elfogadott költségvetésben összesen 337,2 milliárd forintos kiadási irányzat szerepel. Ezen belül a legnagyobb tétel az álláskeresési támogatások kifizetése, melyre 134,8 milliárd forint megy el összesen.
A fenti összeg is két részre oszlik: egyrészt álláskeresési járadékra (régi nevén munkanélküli segély), másrészt pedig álláskeresési segélyre. A kettő közül az előbbi teszi ki a nagyobb szeletet, hiszen a kormány azzal számol, hogy az idén havonta átlagosan 133 ezren kapnak majd álláskeresési járadékot, aminek az átlagos összege 52 000 forint lesz. Ez tehát majdnem 83 milliárdot visz el a 134,8 milliárdos keretből.
A fennmaradó rész az álláskeresési segély: az előrejelzés szerint havonta átlagosan 60 ezer ember részesül ebben a támogatásban, átlagos összege pedig 30 300 forint lesz. Ez tehát további 21,8 milliárd forinttal terheli meg a költségvetést.
A fenti számokból az látszik, hogy az álláskeresési támogatások területén nehéz lesz jelentős összeget megtakarítani. Ha azt feltételezzük például, hogy az álláskeresési járadék jelenlegi 270 napos idejét 180 napra csökkenti a kormány, akkor is a 83 milliárdos összeg egyharmada lesz megtakarítható, tehát legfeljebb néhány tízmilliárdos mozgástérről beszélhetünk. Ráadásul ha ezzel kapcsolatban az év közepe táján születnek meg a konkrét döntések, akkor az idei évre már csak a spórolás felével számolhatunk.
Ha 2013-ig vizsgáljuk a fenti feltételezett intézkedés hatásait, akkor egy ilyen lépés nagyságrendileg 60 milliárd forinttal járulhatna hozzá az 500 milliárdos tervezett kiadáscsökkentéshez. Természetesen hozzá lehet ennél is drasztikusabban nyúlni a rendszerhez: ha 90 napra csökkentenék a segély jogosultsági idejét, akkor nagyságrendileg kétszer ekkora összeget lehetne megspórolni.
A Munkaerőpiaci Alap kiadásain belül jelentős tételt képvisel még a foglalkoztatási és képzési támogatások 40,5 milliárdja, valamint a szakképzési és felnőttképzési célú kifizetések 33 milliárdja, azonban ezeken a sorokon is csak kisebb összeget lehetne spórolni.
Érdekesség egyébként, hogy a jelenlegi rendszerben is csak a magyar munkanélküliek töredéke kap valamilyen támogatást. A KSH legfrissebb adatai szerint a tavalyi negyedik negyedévben 461 700 volt, közülük tehát nagyságrendileg csak 190 ezren kapnak havonta valamilyen állami segélyt.
Beke Károly
mfor.hu
