A közösségi szintű uniós szerzői jogi szabályozás azt a rendszert váltaná fel, amelyben a zeneszerzők jogainak kezelése (kereskedelmi felhasználók számára engedélyek kiadása, illetve a jogdíjak beszedése) jelenleg az egyes országok ún. közös jogkezelő szervezeteinek nemzeti monopóliuma. A szerzők jogait tehát hazájukban csak a saját országuk jogkezelő szervezete képviselheti, míg más tagállamokban a különböző nemzeti jogkezelők kölcsönös egyezménye biztosítja a képviseletet.
A szektor 2011-re 3,9 milliárd euró értékű iparággá válhat az EU-ban. A digitális zenei piac fejlődése miatt a nagyobb lemezkiadó társaságok azt sürgetik, hogy az unió szüntesse meg a nemzeti jogkezelők monopóliumát. Erre válaszul az Európai Bizottság 2005 októberében ajánlást dolgozott ki a piac felszabadítására. Brüsszel javaslata értelmében egy páneurópai copyright licenc jönne létre, illetve a jogtulajdonosok (a szerzők és a kiadók) szabadon megválaszthatnák az unión belül a jokezelői képviseletet. Emellett a páneurópai licenc megszerzése bármely tagállamban található
jogkezelő szervezettől lehetséges lenne. Az Európai Parlament jogi bizottságának Lévai Katalin EU-képviselő által kidolgozott álláspontja egyetért a liberalizálással, azonban a verseny ellenőrzésére különböző mechanizmusokat vezetne be. A korlátozások nélküli piacnyitás oda vezethet, hogy az online zenei piac feletti ellenőrzés néhány nagy kiadó és a nagyobb országok jogkezelő szervezeteinek kezében összpontosul, ez pedig nagyon hátrányos helyzetbe hozná a kisebb kiadókat, és csorbítaná Európa kulturális sokszínűségét - nyilatkozta a Világgazdaságnak a magyar képviselő.