Nemcsak építőmérnöki, hanem általában a műszaki területek más szakértői posztjaira sem szívesen alkalmazzák a gyengébb nemet, sőt az értékesítési vezetők, a projektmenedzserek között is kevés a nő - mondta el Joó Zsuzsa. A Karrieriskola Kft. ügyvezetője szerint ezért főként a családi kötelezettségek okolhatók: a munkaadók kevésbé tolerálják például a gyermek betegsége miatt otthon maradó anyákat.
A nagy pszichés vagy fizikai megterheléssel járó posztokra sem vesznek fel szívesen nőt. Bár az állásinterjún tiltott a gyermekvállalás időpontjára vonatkozó kérdés, sok cég kizárja azokat a jelölteket, akik nem nyilatkoznak úgy, hogy legalább még 3-4 évig nem kívánnak teherbe esni.
A bérezés terén is van megkülönböztetés. Ezt bizonyítja a Fővárosi Bíróság idei döntése is, amely helybenhagyta az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) tavaly hozott határozatát, amelyben egymillió forintra bírságolt egy vállalkozást, amely egy női dolgozónak a neme miatt állapított meg alacsonyabb órabért. Gyulavári Tamás, az EBH tanácsadó testületének tagja szerint a nők átlagosan húsz százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak, egyenlő értékű munkáért 15 százalékkal kapnak alacsonyabb bért.
Bár emelkedett a nők részvételi aránya a törvényhozás, a tisztviselői kar vagy a vállalatok vezető pozícióiban, a vezető állásoknak még mindig csak a 28,3 százalékát töltik be nők. Ugyanis sokszor a végzettségüknél alacsonyabb pozícióval is beérik; a családi feladatok mellett az anyagi jólét megteremtéséért is felelőssé váltak, így gyakran kényszerből állnak munkába - mondta el a Világgazdaságnak Horváth Éva, a Jobserver Kft. ügyvezetője.
