A személyzeti tanácsadók és humánerőforrás-igazgatók egyre sűrűbben találkoznak olyan álláskeresőkkel is, akik az elejétől a végéig külföldön folytatták tanulmányaikat. Fejvadászok és tanácsadók szerint általánosságban igaz, hogy Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a hazainál gyakorlatiasabb a képzés, így talán jobban hasznosítható az ott megszerzett tudás, mégis ágazattól, pozíciótól, szakmai tapasztalattól és még az álláspályázatról döntő személytől is függ, milyen megítélés alá esik az idegenben szerzett végzettség.
[ajanlo=174][igazitas=left/]A hazatérő diplomások jelentkezését leginkább nemzetközi cégek várják, olyan munkakörökre, ahol a munkavégzés is részben külföldön történne, vagy ahol hangsúlyos a megbízható nyelvtudás. Külföldön szerzett élettapasztalattal és magasabb nyelvi kompetenciákkal a hátuk mögött az emberek aránylag könnyebben illeszkednek be a multinacionális cégek kultúrájába, s a külföldi munkatársakkal is hamarabb alakítják ki a jó munkakapcsolatot.
Kiss Beáta, a Danone Tejtermék Gyártó és Forgalmazó Kft. munkatársa úgy látja, mindenképpen előny itthon a külföldi diploma. A középvezetők utánpótlását biztosító jelenlegi gyakornoki tréningprogramra jelentkezők önéletrajzaiban általában előnyös benyomást keltenek a külföldi tanulmányok. A Procter & Gamble-nél és más cégeknél egyáltalán nem tesznek különbséget a diplomák között, viszont ha nem párosul szakmai gyakorlattal vagy munkatapasztalattal, akár hátrány is lehet a túl sok külföldi tanulmány és diploma, mert a munkaadók túlképzettnek minősítik a jelentkezőt és inkább elutasítják a pályázatát, írja a Népszabadság.
Nem mindig előny a külföldi diploma
A közvélekedés szerint a külföldön szerzett diploma biztos belépő a legnevesebb cégekhez és a legjobban fizetett pozíciókhoz, a tapasztalatok viszont ennek sokszor ellentmondanak - olvasható a Népszabadságban.
