A kkv-k pesszimizmusa leginkább azzal magyarázható, hogy tovább romlott a gazdaságpolitika, a közterhek és a versenyhelyzet változásának értékelése. Emellett a bankok megítélése mélypontra került feltételezhetően a növekvő közterheknek köszönhető emelkedő díjszabások miatt, ezen túl a válaszadók a hitelkamatok növekedését prognosztizálják. Mindeközben pozitív változás tapasztalható az európai uniós pályázati lehetőségek és a munkaerő-helyzet megítélését illetően – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legfrissebb eredményéből.
Az 500 hazai mikro-, kis- és középvállalkozás vezetőinek megkérdezésén alapuló K&H kkv bizalmi index értéke az elmúlt egy évben folyamatosan fel-le ingadozik, nem tud tartós trend kialakulni. Ez az oldalazás egyedülálló az index történetében, ami a vállalkozások nagyfokú bizonytalanságát jelzi. Az előző negyedévi gyenge növekedést követően legutóbb 5 ponttal csökkent az index, így jelenleg mínusz 35 ponton áll. A visszaesés főként a közterhek, a bankok megítélése, a vállalati hitelkamatok és a gazdaságpolitikával kapcsolatos várakozások romlásával magyarázható.
„A legutóbbi felmérés eredményei alapján a kkv szektort terhelő közterhek, a gazdaságpolitika és a versenyhelyzet változásának megítélése is visszaesett, amely megkérdőjelezi az újonnan bevezetni kívánt, kisvállalati adózást segítő adófajták eredményességét. A növekvő közterhek negatív hatása a vállalkozások pénzügyi eredményeiben is tetten érhető. A kkv-k átlagosan 4 százalékos árbevétel növekedéssel számolnak ebben az évben, a várt nyereségnövekedés azonban csupán 1 százalékot tesz. ki.
A felmérésből az is kiderül, hogy a kkv vezetők a jegybanki alapkamat csökkenése ellenére sem számítanak kedvezőbb vállalati hitelkamatokra, miközben tovább csökkent azoknak a cégeknek az aránya, amelyek finanszírozási forrásként banki hitelben gondolkodnak (25 százalék)” – magyarázta az eredményeket Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.
A munkaerőpiaci várakozásokra vonatkozó részindex mindeközben jelentősen javult. „A munkaerő-helyzet kedvezőbb megítélése mögött egyrészt az áll, hogy 22-ről 28 százalékra növekedett azoknak a kkv-knak az aránya, amelyek úgy vélik, emelkedni fognak az adott szektoron belül a fizetések. Másrészt jelentősen, 20 százalékponttal nőtt a bejelentett dolgozók aránya a megkérdezett cégvezetők szerint” – mondta el a kkv szakértő.
Az európai uniós pályázatokkal kapcsolatban szintén javultak a várakozások, ami leginkább a mezőgazdasági és a szolgáltató cégekre jellemző. A pozitív megítélés annak köszönhető, hogy a hazai vállalkozások egyre több esetben nyújtanak be pályázatot uniós forrásra, másrészt növekszik a kkv-k által érdemesnek, hasznosnak vélt pályázati kiírások száma.
„Az ágazatokat tekintve a mezőgazdasági cégek bizalma csökkent legnagyobb mértékben, a szolgáltató cégek várakozásai ugyanakkor minimálisan javulni tudtak. Árbevétel kategóriák szerinti bontásban az látható, hogy a mikro-, a kis- és a középvállalkozások várakozásai egyaránt romlottak az elmúlt negyedévhez képest.
A középvállalatok bizalma romlott leginkább, mintegy 12 ponttal, ugyanakkor még így is a 300 millió forint nettó éves árbevételt meghaladó cégek várakozásai a legkevésbé negatívak. Habár a mikrocégek esetében nem történt jelentős hangulatromlás, továbbra is ők a legpesszimistábbak, így ahogy az elmúlt 8 évben, most is ők látják legnehezebb helyzetüket” – tette hozzá Németh László.
mfor.hu
