A 36 országra kiterjedő kutatási jelentést ismertető közlemény megállapítja, hogy az aláíró 38 országnak kevesebb mint a fele teljesíti az 1999-ben hatályba lépett egyezménnyel kapcsolatos követelményeket.
A magyar jogi szabályozás sok tekintetben megfelelő, de a jelentés elmarasztalta Magyarországot a nemzeti hatóságok közötti eredményes koordináció, a megfelelő szakemberképzés, valamint a megvesztegetéses ügyekhez kapcsolódó tájékoztatás hiányosságai miatt. A dokumentum szerint az egyezmény eredményes végrehajtását akadályozza a közérdekű bejelentők védelmének nem megfelelő szabályozása is.
A Magyarországot érintő konkrét esetek közül a jelentés kitér a Gripen-botrányra, a Magyar Telekom montenegrói és macedón szerződéseire, illetve foglalkozik a Strabag korrupciógyanús ügyével is. A jelentés megemlíti a Mol tisztázatlan szerepét a horvát Podravka privatizációjában, a Siemens és az Alstom korrupciógyanús ügyeit, valamint kitér a sávolyi MOTO GP versenypálya-projekt leállítása kapcsán elért civil sikerekre.
A közlemény idézi Alexa Noémit, a TI magyarországi tagozatának ügyvezető igazgatóját: Magyarország az egyezmény aláírásával vállalta, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy feltárja és szankcionálja a külföldi befektetők vesztegetési ügyeit. Sajnálatos, hogy az említett ügyek egyikében sem született megnyugtató, jogerős bírósági ítélet. Ahhoz, hogy a helyzet változzon, Magyarországnak egy szigorúan végrehajtott korrupció-ellenes stratégiára lenne szüksége, amely kiemelten kezeli a közérdekű bejelentők védelmét, és megerősíti a nyomozóhatóságokat, hogy képesek legyenek minél több korrupció-gyanús esetet feltárni.”
MTI
