A statisztikák ugyan azt mutatják, hogy Magyarországon viszonylag kevés M&A (vállalatfelvásárlás és összeolvadás) ügyletet regisztrálnak, Nagy Kálmán, a Concorde vállalati pénzügyi tanácsadási partnere szerint a helyi és a nemzetközi történések ellenére egyáltalán nem tapasztaltak visszaesést.
Mint a szakértő elmondta, ezen a statisztikákhoz kapcsolódóan módszertani kérdések is felvetődnek, azonban annyiban megalapozottak, hogy a régió más országainak M&A piacai a hazainál jellemzően pezsgőbbek.
Hazai sajátosságok
Ennek egyik oka lehet az, hogy a magyar gazdaság, szerkezetéből adódóan - még a régiós országokhoz képest is - számos sajátossággal bír. A Magyarországon a kilencvenes évek első felében és közepén lezajlott gyors privatizáció folytán egész iparágak kerültek - döntően multinacionális - külföldi vállalatok kezébe. Az óriáscégekkel való verseny miatt a magyar társaságok "kifutása" egészen más, mint egy, a nemzeti vállalatoknak nagyobb teret adó piacon. Mindezekből következően a magyar cégek közül viszonylag kevés cég tudott folyamatos növekedést produkálva, a jellemzően regionálisan gondolkodó külföldi szakmai befektetők számára kritikus méretet elérő felvásárlási célponttá válni. Részben ez a strukturális sajátosság magyarázhatja a Budapesti Értéktőzsde viszonylagos lemaradását is, ahol jóval kevesebb részvényt vezettek be, mint például a lengyel piac.
A felvásárlási piac szempontjából azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hívta fel a figyelmet Nagy Kálmán, hogy hazánk viszonylag kicsi, lélekszám alapján Lengyelország négyszer, Románia több, mint kétszer nagyobb. Ebből következően pedig a megfelelő méretet elérő potenciális célpontok száma, valamint a növekedési lehetőségek is sokszor eleve korlátozottak az itt terjeszkedni kívánó cégek számára.
A kevésbé aktív M&A piac mögött a földrajzi és a gazdaságpolitikai eltérések mellett emberi tényezők is megfigyelhetőek a Concorde szakértője szerint, a régióban talán Magyarországon ragaszkodnak leginkább a tulajdonosok az általuk épített céghez. Ez ugyanakkor nem csupán valamiféle gyengéd szentimentalizmus, a ragaszkodás mellett szóló racionális érv, hogy a már említett piaci korlátok miatt viszonylag kevés az olyan új lehetőség, amely a cégét eladó vállalkozó kreativitását, idejét és pénzügyi forrásait lekötné. Mindezek mellett az eladás lelki aspektusa, társadalmi megítélése sem mellékes, hiszen miközben Romániában például egy vállalkozás értékesítése általában igazi sikersztori, addig nálunk az ilyen ügyleteket – érthetetlen módon - még sok esetben a gyengeség jelének, kudarcnak tekintik.
Lemaradtunk a keleti terjeszkedésről
Felmerül a kérdés, hogy ha a környező országokban a hazainál pezsgőbb az M&A piac, kellő számú akvizíciós célponttal és eladói hajlandósággal, akkor a magyar társaságok miért nem veszik célba a Balkánt. Nagy Kálmán szerint ennek részben az az oka, hogy a középméretű magyar cégek jellemzően későn kapcsoltak, mivel az uniós csatlakozása folytán divatos célponttá vált Romániában és Bulgáriában megjelenő nyugati konkurensek nem egy esetben "felverték" az árakat, így az ottani eszközök (cégek) vásárlása napjainkban korántsem biztos, hogy gyorsan megtérülő beruházás. Természetesen kulturális tényezők itt is szerepet játszhatnak - román üzletemberek például jellemzően könnyebben kötnek üzletet dél-európai cégekkel.
Mint megtudtuk, a jelenlegi magyar gazdasági helyzet ugyan nem segíti a felvásárlási ügyleteket, de Nagy Kálmán tudomása szerint nem hiúsított meg folyamatban lévő tranzakciókat. Annak ellenére, hogy a hazai GDP növekedés a régió más országaihoz képest meglehetősen visszafogott (miközben az infláció a térségben az egyik legmagasabb), ez nem rettenti el azon befektetni szándékozó társaságokat, akik a hosszabb távú növekedési lehetőségeket mérlegelik.
Az ilyen szakmai befektetők az aktuális makrogazdasági mutatók mellett sokszor inkább az adott piaci szegmens relatív, például adott termék egy főre jutó fogyasztásában kifejezett fejlettségét felmérve értékelik piaci, növekedési lehetőségeiket. Ha pedig ez utóbbi adatok alapján hazánkban komoly potenciált látnak, akkor nem haboznak megfelelő felvásárlási célpontot keresni.
A magyar M&A piacra nem hat Amerika
A nemzetközi folyamatokat elemezve sincs ok (egyelőre) komoly aggodalomra, - noha az amerikai hitelválság a világ számos pontján érezteti hatását, az itthoni piaci korlátokból következően az M&A ügyletek piacát ez kevésbé befolyásolja. A globális pénz- és tőkepiacok idegesek, a piaci értékítélet akár napról-napra változhat, miközben megnőtt a volatilitás. Komoly a visszaesés azon nagyösszegű felvásárlási ügyleteknél melyeket korábban agresszív tőkeáttételekkel nem ritkán az EBITDA 7-8-szorosát elérő külső finanszírozással valósítottak meg.
Itthon azonban egészen más a helyzet. A jóval kisebb, sok esetben a felvásárló saját mérlegéből, esetleg részben az EBITDA 2-3-szorosát kitevő hitellel finanszírozott ügyleteket a hitelválság nem igazán érte el. Érdekes ugyanakkor, valamint mutatja az általános piaci folyamatokból egyedi esetekre való következtetés korlátait Nagy Kálmán szerint az a tény is, hogy az év legnagyobb privatizációs ügylete, a MÁV Cargo értékesítése során, melyet finanszírozási oldalról a hitelválság elvileg érint, az eredetileg becsültnél a legfrissebb hírek szerint jóval magasabb árat sikerült elérni.
A tranzakciókat tekintve a vételi oldalon némileg komolyabb aktivitást tapasztalnak, igaz a cégtulajdonosok közül is többen keresnek olyan tanácsadót, aki segít értékesíteni a vállalkozásukat, mint néhány évvel ezelőtt. Potenciális exitként ugyan a szakmai befektető keresése mellett felmerülhet a tőzsdei bevezetés is - főleg az elmúlt évek jelentős árfolyam növekedése után, eltekintve az elmúlt hónapok eseményeitől - de kevés olyan méretű magyar cég van, amely számára valós alternatívát jelentene a parkettre lépés. A szakember szerint ugyanis jellemzően akkor tud egy társaság költséghatékonyan, még megfelelő másodpiaci likviditást biztosítva tőzsdére lépni, ha legalább 4-5 milliárd forint árfolyamértékű papírt adnak el. Ilyen ügylet volt az utóbbi években például az Állami Nyomda értékesítése.
K.B.
