A magyar kecsketenyésztésben a szétszórt gazdaságok, az átlagosan gyenge húsminőség és az EU támogatás hiánya jelenti a legnagyobb problémát, írja elemzésében a Napi Gazdaság.
[ajanlo=474][igazitas=left/]A kecsketartók tavaly 20 százalékos bevételcsökkenést voltak kénytelenek elkönyvelni. 2004-től megszűnt az első osztályú kecsketej 20 forintos literenkénti támogatása, így a 70-80 forintos ár gyakorlatilag csak a költségeket fedezi.
Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az EU nem vette fel Magyarországot azon államok közé, amelyekben a kecsketartók támogatást kaphatnak a közösségtől. Sokan inkább levágják állataikat, mint hogy kifizessék a júliustól kötelező regisztrálás és jelölés egyedenként 1000-1200 forintos költségét.
Pedig elvileg optimizmusra adhat okot, hogy külföldön lenne igény tejre, sajtra és kecskehúsra, de olyan nagy mennyiségben, amelyet a magyar gazdák egyelőre nem tudnak megtermelni. A gidákat elsősorban Olaszországba, Görögországba, eseteleg Ausztriába exportálják.
Egy 2003-as felmérés szerint hazánkban jelenleg 7-8 ezer család összesen 60-70 ezer kecskét tenyészt, írja a Napi Gazdaság.
Nem támogatja az EU a magyar kecsketartókat
A magyar kecsketenyésztésben a szétszórt gazdaságok, az átlagosan gyenge húsminőség és az EU támogatás hiánya jelenti a legnagyobb problémát, írja elemzésében a Napi Gazdaság.
