<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Külföldön komolyabban veszik az "adománybizniszt", mint itthon, multinacionális adománygyűjtő vállalkozások szednek pénzt különböző programok támogatására, professzionális módszereket alkalmazva, és a lakosság is tudatosan adakozik. Aki pedig nem kíván kéretlen küldeményeket kapni, feliratkozhat a Robinson listára. Mfor.hu háttér.

Még sok helyen beválthatóak, adomány céljára is (mfor.hu)

A napokban bevont egy- és kétforintosok kapcsán számtalan intézmény buzdított minket arra, hogy az aprót nemes célra ajánljuk fel. A mostani - egyszeri - esemény valószínűleg sokakat megmozgatott, ám a magyarok attitűdje még távol áll a nyugati mintáktól, véli Alexander Buchinger a Fundrising Competence Group vállalatcsoport tanácsadója, aki osztrák, magyar, cseh és szlovák nonprofit vállalkozásoknak nyújt segítséget munkájával, így rálátása van a térség adományozási piacára. Mint a szakértőtől megtudtuk az adományozásra elsősorban még mindig DM küldemények formájában kérik a lakosságot. A Fundrising Competence Group évente nyolcmillió DM küldeményt postáz ki, ebből egymilliót Magyarországon.

Feljövőben a face to face módszer

Az adománygyűjtés igazán nehéz feladat, rengeteg visszautasítást kell elszenvedniük a gyűjtőknek. Ez levélben kevésbé kellemetlen, személyesen azonban van, hogy még konfrontálódni is kell az utcán egy-egy mérsékelten jóindulatú járókelővel. Ez a legnehezebb feladat, azonban a jelek szerint megéri, mert feljövőben van ez a módszer. Nehezebb ugyanis valakit szemtől szembe visszautasítani. További módszer az email és a telefon, de ezek még kevésbé terjedtek el.

Az osztrákok többet adnak

Az osztrák és a magyar adakozási rendszer alapjaiban különbözik egymástól. Itthon például kevés szervezet foglalkozik ezzel professzionálisan, az alapítványok többnyire saját módszerekkel, minimál kampányokkal próbálnak gyűjteni, ezt is legfőképp az adóbevallás környékén teszik. Az adománygyűjtő szervezetek többsége nemzetközi vállalatcsoport itteni leányvállalata. Ausztriában gyűjtésre szakosodott, sokszor multinacionális szervezetek gyűjtik nagy erővel a jótékonysági pénzeket. Évente körülbelül hetven millió adománykérő küldemény landol a postaládákban.

Más az emberek hozzáállása

Másik nagy különbség az emberek témához való hozzáállása. Míg Ausztriában átment a köztudatba, hogy adományozni fontos, addig Magyarországon ez még csak a nagyobb cégek számára kezd megkérdőjelezhetetlen értékké válni. Nyugati szomszédunknál a hétköznapi ember életéhez is hozzátartozik a szegényebbek segítése, így az emberek többsége ad, egy ember éveken keresztül, évente akár többször is. Az átlagos adományozási időszak 5-6 évig fennáll, míg a magyarok többnyire egyszeri adományozók. Az összegeket persze nem érdemes nagyon összehasonlítani az átlagfizetések összehasonlítása nélkül, de a hozzáállásban meglévő különbségek nem csupán a fizetésektől, de a szocializációból is adódnak. Nem elhanyagolható szempont a bizalmatlansági tényező, mely több nagy botrány, lelepleződés eredményeként sújtja azokat, akik tisztességes célra gyűjtenének.

Az állam hozzáállása viszont példaértékű

A magyar állam az adóból történő leírással, és az 1 százalékos akcióval támogatja az adományozást, míg Ausztriában egyik megoldás sem létezik. Ennek egyetlen hátránya, hogy a magyarok "letudják" az éves adakozást az egy százalékkal, és nem éreznek késztetést, hogy év közben is, esetleg másnak is adjanak, véli a szakember. A posta ugyan drágább, mint nyugati szomszédunknál, ugyanakkor lehetőséget teremt a külön megállapodásokra, melynek keretén belül olcsóbban lehet eljuttatni a küldeményeket.

Míg itthon se a címzett, se a címzetlen küldemény nem ér el nagy sikereket, addig Ausztriában legalább a címzett, vagy egy kis ösztönzővel (például naptárral) küldött csomag célba talál. Az adatbázisok kezelésében és építésében még szintén gyerekcipőben járunk, ami a bizalmatlansággal van összefüggésben, illetve számos nyugati országnál szigorúbb adatvédelmi törvényekkel.

A Robinson lista

Eleve nehéz megközelíteni a magyar fogyasztókat, mert az ő beleegyezésük is kell hozzá. Ausztriában ezzel szemben aktívan kell nemet mondani, ha az ember nem kíván kéretlen küldeményeket kapni. Ezt a célt szolgálja a Robinson lista, ahová a spameket elkerülni vágyók iratkozhatnak fel. A listán szereplő személyeknek tilos reklám, vagy adománykérő küldeményeket, emaileket küldeni, vagy telefonon zaklatni őket.

Az adományozásban érzékelt utolsó nagy különbség az elemzett két ország közt a politikai stabilitáshoz kötődik. A magyaroknak megcsappan az adakozási kedve, amikor politikai instabilitást érzékelnek, így 2006. májusa óta kifejezetten érzékelhető az adományok számának csökkenése – állapította meg Alexander Buchinger.

Gábor Fanni

Menedzsment Fórum

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.