Pedig a PricewaterhousCoopers (PwC) felmérése szerint a cégek 37 százalékát érte veszteség valamilyen gazdasági bűncselekmény nyomán tavaly vagy tavalyelőtt. A tapasztalatok szerint nem is a közvetlenül okozott kár a legnagyobb tétel, sokkal inkább az okozott márka- és cégimázsveszteség, illetve az alkalmazotti morál csökkenése vagy az üzleti kapcsolatok romlása veti vissza a vállalat teljesítményét. A belső felkészületlenséget jól mutatja, hogy PwC adatai szerint a felfedezett visszaélések alig 40 százalékát tárta fel belső vizsgálat, kockázatkezelő rendszer vagy vezetőváltás, míg 32 százalékukra véletlenül, 27 százalékukra pedig egy 'jóakaró' tippje alapján derült fény.
A tévedésből elküldött elektronikus levelek, a korábbi verzióból átjavított, változtatásokat is tartalmazó fájlok, nem megfelelően védett informatikai rendszerek hatalmas biztonsági lyukakat jelentenek. A legfontosabb azonban, hogy a cégek megfelelően válogassák meg alkalmazottaikat.
A korrupcióveszélyes posztokon annak különösen ellenállókat kell alkalmazni, a kommunikációs feladatokat hozzáértőkre kell bízni, és a munkaszerződésekben szabályozni kell, milyen pozíciókból nem lehet meghatározott ideig a konkurensek csapatába átülni, derül ki a Világgazdaság cikkéből.
Nem vigyáznak az előállított tudásra a cégek
Sok cég tudásmenedzsment-csoportját a tudás gyűjtése, rendszerezése, szétosztása teljesen lefoglalja, és gyakran senki sem gondol arra, hogy az így előállított értékre vigyázni kell, áll a Világgazdaság beszámolójában.
