Összefoglaló
A Net Readiness sm1 ("net-felkészültség") tanulmány azt a fejlődést kívánja bemutatni, amelyet a magyarországi cégek járnak be, hogy alkalmazkodjanak az újgazdaság követelményeihez. A Net Readinesssm kérdőív segítségével a KPMG 70 magyarországi közepes és nagyvállalat vezetőit kérdezte cégük felkészültségéről.
A megkérdezett társaságok több mint 60 százaléka magát közepesen, illetve jól felkészültnek tartja az e-business gyakorlására. A felmérés eredménye szerint jelenleg a vegyipari és gyógyszergyártó cégek, a pénzügyi szektor vállalatai, illetve az informatikai, kommunikációs és szórakoztató ipar cégei a legfelkészültebbek az e-businessre.
Főbb megállapítások
A legtöbb cég már átgondolta e-business stratégiáját, és saját technológiai infrastruktúráját megfelelőnek tartja az e-business fejlesztésekhez. Ugyanakkor további erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy a cég szervezetét az e-business igényeihez igazítsák, ha maximálisan ki akarják használni az újgazdaság előnyeit a piacszerzésben és a hatékonyság növelésében.
Noha a felkészültségben előbbre tartó cégek rendelkeznek valamiféle e-stratégiával, ez ritkán jelent részletes, dokumentált stratégiát. Az újgazdaság szinte minden cégnél téma, ám annak jelentősége és az egész vállalat szervezetére gyakorolt hatása még nem kellően ismert.
A cégek felső vezetése általában tisztában van az átalakulás szükségességével, és elkötelezett azok iránt. Ugyanakkor az e-gazdaságot jellemző új vállalati kultúra (e-kultúra) még nem honosodott meg, ennek legfőbb oka az, hogy az e-stratégia, illetve a felső vezetés ezirányú lépései nem jelennek meg a vállalaton belüli kommunikációban.
A megkérdezett cégek között alig akad olyan, amelyik az e-business tervekhez igazítva megkezdte volna az emberi erőforrások és a vállalati struktúra átalakítását.
A társaságok kevés energiát fordítanak a versenytársak e-business terveinek és tevékenységének elemzésére. Ez jelzi, hogy az e-business felkészültséget nem tekintik azonnali versenyelőnyt biztosító tényezőnek.
A technológia nem akadály az e-business fejlesztések előtt. A társaságok ezen a téren tekintik magukat legfelkészültebbnek az újgazdaságra. Ugyanakkor az e-projektek megvalósításában még van javítani való.
A megkérdezett cégek nagy hányada nem fordít elegendő pénzügyi forrást a fejlesztésekre. Ez azt jelenti, hogy az e-business valódi stratégiai jelentőségét még nem ismerték fel és az alkalmazásához kapcsolódó költség/ eredmény elemzések használata még nem terjedt el.
Noha a felkészültségben előbbre tartó cégek rendelkeznek valamiféle e-stratégiával, ez ritkán jelent részletes, dokumentált stratégiát. Az újgazdaság szinte minden cégnél téma, ám annak jelentősége és az egész vállalat szervezetére gyakorolt hatása még nem kellően ismert.
A cégek felső vezetése általában tisztában van az átalakulás szükségességével, és elkötelezett azok iránt. Ugyanakkor az e-gazdaságot jellemző új vállalati kultúra (e-kultúra) még nem honosodott meg, ennek legfőbb oka az, hogy az e-stratégia, illetve a felső vezetés ezirányú lépései nem jelennek meg a vállalaton belüli kommunikációban.
A megkérdezett cégek között alig akad olyan, amelyik az e-business tervekhez igazítva megkezdte volna az emberi erőforrások és a vállalati struktúra átalakítását.
A társaságok kevés energiát fordítanak a versenytársak e-business terveinek és tevékenységének elemzésére. Ez jelzi, hogy az e-business felkészültséget nem tekintik azonnali versenyelőnyt biztosító tényezőnek.
A technológia nem akadály az e-business fejlesztések előtt. A társaságok ezen a téren tekintik magukat legfelkészültebbnek az újgazdaságra. Ugyanakkor az e-projektek megvalósításában még van javítani való.
A megkérdezett cégek nagy hányada nem fordít elegendő pénzügyi forrást a fejlesztésekre. Ez azt jelenti, hogy az e-business valódi stratégiai jelentőségét még nem ismerték fel és az alkalmazásához kapcsolódó költség/ eredmény elemzések használata még nem terjedt el.
