A kereskedelmi márkás árucikkeket csak egy vállalat vagy egyetlen lánc üzletei forgalmazzák, és általában a cég nevével jelzik őket.
A közlemény szerint az élelmiszerek esetében a kiskereskedelmi vásárlók által kiadott minden 100 forintból 24 jutott kereskedelmi márkákra tavaly, ami 1-gyel több, mint tavalyelőtt. Az eladott áru mennyiségét tekintve a láncok saját márkáinak piacrésze stabilan 35 százalék volt.
Háztartási vegyiárunál és kozmetikumnál minden hatodik forint került a boltok pénztáraiba kereskedelmi márkás termékekért tavaly, ugyanannyi, mint egy évvel korábban. Mennyiség szempontjából 35 százalékról 33-ra csökkent a kereskedelmi márkák piaci részesedése egy év alatt.
A Nielsen szerint a diszkont csatornákban játsszák a legnagyobb szerepet a láncok saját márkái: élelmiszernél értékben 62 százalék jutott rájuk tavaly, míg a háztartási vegyiárunál és kozmetikumnál 56 százalék. Hipermarketeknél ez a mutató értékben élelmiszereknél 14, háztartási vegyiárunál pedig 8 százalék. Szupermarketeknél 25, illtetve 21 százalék.
A felmérés szerint különösen az állateledel és mélyhűtött élelmiszer vásárlói részesítik előnyben a kereskedelmi márkákat, amelyekre a két kategória forgalmából 49, illetve 44 százalék jutott a múlt évben az értéket tekintve. Utánuk a háztartási papíráru következik 42, a reggeli cereália 32, a babakozmetika 29 és a sós rágcsálnivaló 27 százalékkal.
A legalacsonyabb a kereskedelmi márkák értékben mért mutatója a hajápoló és szájápoló szereknél, 6-6 százalék, az élelmiszerek között pedig az alkoholos italoknál - 14 százalék.
Nagyobb azonban a kereskedelmi márkák piaci részesedése mennyiségben azért, mivel viszonylag olcsók: tavaly 35 százalékot tettek ki a Nielsen által mért 90 élelmiszer kategória teljes bolti forgalmából, ugyanannyit, mint egy évvel korábban. Eközben a Nielsen által mért 60 háztartási vegyiáru és kozmetikum kategóriánál a mutató 35-től 33 százalékra csökkent.
MTI
