Mindazonáltal valamennyi tagország elismeri ennek a képzési formának a kiemelt jelentőségét az elöregedő Európában. Az EU azonban nem kíván a "kultúrák olvasztótégelye" lenni, így a felnőttképzést is meghagyja nemzeti kompetenciában. Ugyanez a helyzet a köz- és felsőoktatással is, s ez ad magyarázatot az EU-n belüli képzés sokféleségére.
A törvényi szabályozás a legtöbb helyen részben a köz-, részben a felsőoktatási törvény részeként kezeli a felnőttképzést, de folyamatosan nő azon országok száma, ahol az országgyűlés önálló oktatási formát hagy jóvá. Figyelembe véve a jelenlegi jelölt országokat is, körülbelül 10 államban van hatályos különálló felnőttképzési törvény. Ezen a területen a német duális gyakorlati képzést, a francia finanszírozást, valamint az angolszász tanügyi összefüggéseket tekinti mérvadónak az unió.
A felnőttképzés szintjét és eredményeit tekintve Magyarország a középmezőny elején található, de a folyamatban lévő és várható fejlesztések révén előbbre léphet, számol be a Világgazdaság.
Nincs egységes felnőttképzési modell az EU-ban
A 25 uniós tagország egyikében sem teljesen azonos a felnőttképzés definíciója. Ez a hagyományokra, az eltérő finanszírozásra és érdekekre vezethető vissza, írja elemzésében a Világgazdaság.
