Pénzre váltható lesz-e a pihenés?
A szabadságolás kérdésén nem jutottak túl ilyen könnyen a képviselők. A kormány javaslata szerint katasztrófahelyzetben, vagy kivételes gazdasági érdek miatt a tárgyévi szabadság egynegyedét a munkáltató átviheti a következő évre, de - a jelenlegi szabályozással ellentétben - nem június 30-ig, hanem csak március 31-ig (kollektív szerződés esetében december 31. helyett június 30-ig).
Ezzel még nem volt gond. Az ellenzék azonban gumiszabálynak érzi a "kivételes gazdasági érdek" kifejezést, mondván ezeket a kivételeket (amikor a szabadságot kitolhatja a munkáltató) sokkal részletesebben kellene szabályozni. Emellett Bernáth Ildikó, a Fidesz vezérszónoka azt is felvetette: sehol sincs lefektetve, hogy a szabadság pénzbeli megváltása tilos.
A képviselőaszony szerint speciális esetben (és ezt szintén nagyon szigorúan meg kellene határozni) a ki nem vett szabadságot pénzre kellene váltani, ha azt a munkáltató kéri. Ha ugyanis nem tudja kivenni rendes szabadságát valaki, akkor összességében kár éri, érvelt Bernáth Ildikó. Tipikusan ilyen cipőben járnak egyébként a pályakezdők és az ötven év felettiek.
A kormánypárti elképzelés ezzel kapcsolatban viszonylag szilárd: Geberle Erzsébet szerint a szabadság nem arra való, hogy pénzre váltsák, hanem arra, hogy a munkavállalók regenerálódhassanak. Valószínű tehát, hogy Bernáth Ildikó ilyen tárgyban benyújtott módosító javaslata el fog vérezni mind a bizottságok, mind az Országgyűlés előtt.
A kölcsönzött munkaerő is teljes értékű
A munkaerőkölcsönzéssel kapcsolatos változtatás elvét minden parlamenti párt üdvözölte. Ennek egyebek mellett az a lényege, hogy azt határozottan meg kell különböztetni az alkalmi munkától, és a kölcsönzött munkaerőt nem lehet máshogy kezelni a többi alkalmazotthoz képest.
Egy vállalaton belül nem lehet lajstromozni a munkavállalókat aszerint, hogy a vállalat saját alkamazásában állnak, vagy munkaerőközvetítő cég foglalkoztatja őket. Ugyanazok a jogosítványok és kedvezmények kell hogy járjanak minkettőnek. Erre adhat megoldást, hogy például a természetbeni juttatásokat a módosítás szerint nem a közvetítő, hanem a foglalkoztató adhatná. Ez azért is lényeges, mert több cég saját termékét "juttatja" alkalmazottai számára, az ilyen típusú juttatás pedig egy közvetítő számára vagy eleve elérhetetlen, vagy túl drága.
A képviselők azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy más országokban, ahol a munkaerőközvetítés bevett dolog, nem a munka törvénykönyvén belül szabályozzák annak szabályait, hanem külön törvényt alkotnak rá. Erre itthon is szükség lenne, hangsúlyozta Vass János.
Bernáth Ildikó szerint a toldozott-foldozott munka törvénykönyve, amelyet 15 év alatt negyvenszer módosítottak, már nem alkalmas arra, hogy betöltse funkcióját. Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára hozzászólásában leszögezte: tervezik egy új munka törvénykönyv létre hozását, s az új jogszabály akár az idén az Országgyűlés elé kerülhet.
F.SZ.E.
