El kell érni, hogy amit a munka világában a jog ma már megenged az emberek számára, arra lehetőségük is nyíljon - hangsúlyozta. Az uniós felzárkóztatási programból a miniszter kiemelte a részmunkaidős foglalkoztatást és a távmunkát. A részmunkaidős foglalkoztatásról szólva elmondta: míg Magyarországon a nők 6 százaléka dolgozik ebben a formában, addig a Magyarországnál fejlettebb országokban ez az arány 35-40 százalék.
Magyarországon 10-20 százalékkal bővülő részmunkaidős foglalkoztatás százezrek számára jelentene esélyt a munkára, adott munkahelyszám mellett - mutatott rá. Ehhez azonban az ellenérdekeltséget meg kell szüntetni - tette hozzá. A távmunkáról úgy vélekedett: ha az uniós 8-10 százaléknak a felét elérné Magyarországon, az a néhány százezres foglalkoztatás is "nagyon jól jönne". Az nem tartható fenn, hogy a munkára alkalmas fogyatékkal élőknek csak a 16 százaléka tudjon dolgozni, a romák körében pedig fordított legyen az arány a munkanélküliek és a munkában állók között - fogalmazott Kiss Péter.
Növelni kell a foglalkoztatási szintet
Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szerint az ország előtt álló legnagyobb kihívások közé sorolta a jelenlegi 55 százalékos foglalkoztatási szint közelítését az európai uniós 70 százalékos szinthez. A miniszter az Európai Uniós csatlakozásról és annak foglalkoztatáspolitikai teendőiről rendezett konferencián beszélt erről. A szaktárca vezetője szerint a foglalkoztatás bővítése az első lépés az egyes ember szuverenitásának megteremtéséhez a munka világában.
