A jogszabályváltozások az elkövetőkenk is kedvezhetnek
Egyébként a gyors jogszabályváltozás nem egy esetben a vádlottaknak kedvez, mint például Varga Tamás esetében. Varga egyik ügye nagy értékű személygépkocsik csempészéséről szól, ám amikor megtörtént a vádbeli cselekmény, Magyarország még nem volt tagja az Európai Uniónak. Miután beléptünk az EU-ba megszűnt a csempészet tényállása, az EU-tagállamokban egymás között nincs csempészet. Varga pedig a legtöbb gépkocsit éppen EU-s tagállamból hozta be. A magyar jogrend szerint pedig törvényi változás esetében a terheltnek kedvezőbb szabály szerint kell ítélni, így Varga vélhetően megússza a csempészési ügyet.
Nyomozni kényszerül a bíróság
A bizonyítási teher a bíróságokon van egy-egy per során. A bíróságok pedig "hozott" anyagból, a per anyagává tett nyomozati iratokból és a vádiratból kénytelen dolgozni. Csak az iratokban szereplő vádakat vizsgálhatja a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján. Ám amennyiben nyomozati szakban nem rendeltek ki például könnyszakértőt, a bíróságnak kell azt megtennie.
Diós Erzsébet tanulmánya szerint gyakran előfordul, hogy nyomozati szakban különböző megfontolások alapján nem rendelik ki a szükséges szakértőt. Ez történt például az Ybl Bank-ügyben is, ahol a bíróság rendelte ki pótlólag a könyvszakértőt, és a vizsgálat a bírósági eljárás időtartamát szinte megduplázta. Szakértők kirendelését azonban a védelem is indítványozhat. Például a Kulcsár-ügyben a védők már a tárgyalás-sorozat megkezdése előtt jelezték, hogy új könnyszakértőt kérnek. Így érthető, ha a szakma szkeptikusan fogadta azokat a várakozásokat, hogy az ügyben első fokon két év alatt ítélet születhet.
A bíróságra nehezedő nyomása, mint időhúzó tényező
Idézzük ismét Diós Erzsébet tanulmányát. "Büntetőeljárásunk azon sajátossága, hogy a vádirat benyújtását követően a bizonyítás lefolytatása, a tényállás tisztázása kizárólag csak a bíróság kötelessége és felelőssége, adott esetben szintén nagymértékben hozzájárulhat az eljárás elhúzódásához. Gyakran ugyanis - különösen a nehezebb megítélésű, újszerű elkövetési formát felvonultató büntetőügyekben - a tárgyaláson derül ki, hogy az ügy felderítése csak részben - a nyomozó hatóságnak, illetve az ügyészségnek az adott ügyben elfoglalt álláspontjához igazodóan - történt meg, vagy éppen a közvélemény nyomásának engedve fejeződött be idő előtt." Diós szerint azonban a megalapozott döntés meghozatalához elengedhetetlen, hogy a bíróság az adott ügyet a vád keretein belül több - s nem csak a nyomozóhatóság által preferált - szempontból is megvizsgálja. Ennek során szükségessé válhat további, esetleg nem is kevés számú tanú meghallgatása, iratok beszerzése, további szakértő kirendelése, ami az ügy lezárást újabb hónapokkal hosszabbíthatja meg.
Amikor a közvélemény sürget
Diós Erzsébet egy példát említ tanulmányában arra, hogy az elvárhatónál korábban befejeztek egy nyomozást a közvélemény sürgetésére. Az Ybl Bank-ügyben parlamenti interpellációban sürgették a nyomozás mielőbbi lezárását és a vádemelést, s erre rövid időn belül sor is került. Később azonban részben a nyomozati hiányosságok tárgyaláson való pótlása miatt igen terjedelmes bizonyítás felvételére kényszerült a bíróság.
Szemán László
