A mértékadó lengyel napilap által készített első ilyen ranglistán az egykori energetikai, olajipari, kohászati és motorizációs szocialista óriásvállalatok utódai vannak többségben. Az első ötven cég között alig szerepelnek korszerű vállalatok. Csak öt elektronikai cég található köztük, azok is nyugati konszernekhez tartoznak. Korszerű technológiával működő nagyvállalatok csak Lengyelországban, Magyarországon és Csehországban működnek.
A lista a nemzetiség alapján a következők szerint alakult: 23 orosz cég, 10 lengyel, 8 magyar, 5 cseh, 3 szlovák és 1 románnagyvállalat került fel.
A magyar cégek közül a Mol Rt. a 8., az Audi Hungaria Motor Kft. a 18., az IBM Storage Products Kft. a 23., a Philips Magyarország a 25., a Flextronics International a 26., a Matáv a 27., az MVM Rt. a 39. és a Panrusgaz Rt. az 50. helyet foglalja el.
Munkatermelékenység szempontjából a legjobban a cseh, a legrosszabbul az orosz vállalatok állnak. Ezzel szemben a legnagyobb forgalomnövekedést az oroszok könyvelhetik el, miközben az ukrán és szlovák nagyvállalatok jövedelme csökkent.
Az ilyen rangsorokat a világban általában a piaci érték alapján állítják össze, ám a kelet- és közép-európai régióban ennek nem volna értelme. A részvények árfolyamának ugyanis nagyon gyakran alig van köze a cég értékéhez, sőt sok vállalatot egyáltalán nem is jegyeznek a tőzsdén.
A Rzeczpospolita listáját az orosz Gazprom vezeti 20,17 milliárd dolláros, eladásokból származó bevétellel, míg az 50. helyen a Panrusgaz áll 1,17 milliárd dolláros forgalommal. Összehasonlításul: a Financial Times 500 nagyvállalatból álló 2001-es listáját a Toyota Motor vezeti 102,412 milliárdos forgalommal, míg az utolsó helyet - 1,996 milliárd dollárral - a kanadai Barrick Gold foglalja el.
Nyolc magyar cég a régió legnagyobb ötvenében
Kelet- és Közép-Európa 50 vezető nagyvállalata között 10 lengyel, 8 magyar és 23 orosz cég található. A Rzeczpospolita című lengyel lap által összeállított rangsorában emellett cseh, szlovák, és román cég van.
