Mint az az OTP Bank pénteki közleményéből kiderül, a Magyarországon élő orosz üzletember és családja mintegy 13,9 millió darab OTP részvényt szerzett. A bankpapírnál a héten folyamatosan intenzív forgalmat regisztráltak, eközben a társaság kurzusa 10 százalékkal erősödött a BÉT-en. A Rahimkulov család érdekeltségébe tartozó Kafijat Kft. szeptember 15-i tájékoztatása szerint a cég többségi tulajdonában lévő társaságok a már korábban meglévő tulajdonosi részesedésükön túl az elmúlt napok tőzsdei tranzakciói révén újabb OTP törzsrészvényeket vásároltak.
Az OTP Bank menedzsmentje a jelzett mértékű tulajdonszerzést kizárólagosan mint pénzügyi portfólió-befektetést értékeli - közölte az OTP. A hitelintézet a közleményében nyomatékosítja, hogy a tranzakciókra az OTP-vel történt előzetes egyeztetés nélkül került sor, és határozottan közli, hogy a Megdet Rahimkulov és közeli hozzátartozói tulajdonában álló cégek vételi tranzakcióihoz sem a bank, sem a menedzsment, sem közvetlenül, sem közvetetten nem kapcsolható, sem finanszírozói, sem egyéb státuszban.
A Népszabadság által 2005-ben publikált 150 leggazdagabb magyarországi üzletembert rangsoroló kiadvány már egy éve Megdet Rahimkulovot tette az élre, az orosz bankár 83 milliárd forintos vagyonnal vezette azt. A kiadvány megjelenését követően adott interjújában azonban az Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) orosz elnök-vezérigazgatója úgy nyilatkozott: a korábban becsültnél jóval nagyobb, 180 milliárd forintos vagyont halmozott fel zömmel Magyarországon.
Tény, hogy ez közelebb állhat a valósághoz, hiszen a Magyarországon élő orosz üzletemberhez kötődő érdekeltségek 450 millió dollárt - közel 95 milliárd forintot - költhettek arra, hogy 1,9 százalékról 5,2-re növeljék az OTP Banknak az ő és családja tulajdonában lévő részvényhányadát. Nem csak a bankszektorban érdekelt azonban a Gazprom volt menedzsere, hiszen a Rahimkulov-család birtokolja a Borsodchem 23 százalékát is. A pakettért 1999-2001-ben az orosz Sibur és Gazprom-struktúrák harcoltak - idézte fel még az orosz lap.
Átvételi kísérletről szóló spekulációkat indított el az orosz befektetők bejelentése londoni és pesti üzleti körökben. A Financial Times írása szerint Megdet Rahimkulov fia, Ruszlan Rahimkulov "e-mailek sorát küldte ki arról", hogy a befektetés nem része sem valamely önálló, sem más befektetőkkel összehangolt átvételi kísérletnek, ezzel cáfolva a pletykákat. "Tisztán pénzügyi befektetésről van szó ... nincsenek (átvételi) terveink" - idézi a Financial Times Ruszlan Rahimkulovot. Rahimkulov a lap szerint ugyanakkor nem zárta ki további OTP-részvények vásárlását, "megfelelő piaci feltételek esetén". Az átvételi érdeklődés cáfolata mellett hozzátette azonban azt is, hogy az OTP hatályos szabályai lehetetlenné teszik a cég teljes akvizícióját.
Az biztos, hogy ha akarná sem tudná túl könnyen megszerezni az OTP-t az orosz család, mivel a társaság alapszabálya szavazati korlátozásokat tartalmaz, amelyek határt szabnak az egyéni részvényesek befolyásának. Az ellenséges felvásárlások elé komoly akadályt gördít, hogy a bank alapszabálya szerint egy részvényes sem gyakorolhatja a közgyűlésen szavazásra jogosító részvényekhez fűződő szavazati jogok 25 százalékát, illetve, amennyiben a társaságban más részvényes szavazati joga is meghaladja a 10 százalékot, úgy a 33 százalékát meghaladó mértékű szavazati jogot.
A felvásárlás ellen további érvek is szólnak a Financial Times szerint: a magyar kormány kezében lévő aranyrészvény bizonyos vétójogokat ad az államnak, beleértve az átvétel megakadályozásának jogát, áll a cikkben. A lap által megszólaltatott Kocsi János, az ING Bank budapesti részvényelemzője szerint az OTP 9 milliárdos kapitalizációja is megkérdőjelezi az akvizíciót. A szakértő ennek kapcsán azt mondta a lapnak, hogy Rahimkulov "valóban gazdag ember, de ennyire nem".
Más kérdés, hogy Rahimkulov nem szokott "mellé lőni", sajtóvisszhangot kapott hazai befektetései kivétel nélkül komoly nyereséget hoztak, még ha a kiszemelt vállalatot nem is szerzi meg mindig teljes egészében. A már jelzett Borsodchem mellett ilyen volt a Zalakerámia esete, a saniter-gyártót előbb felvásárolta a tőzsdén, majd ezután nem sokkal eladta egy osztrák építőanyag-ipari óriásnak, a Lasselsbergernek. Hasonló a helyzet a MOL kapcsán, ahol sajtóértesülések szerint kisebb pakettel bír. A jelenleg a tőzsdén 21 ezer forint körül forgó olajipari részvényeket tőzsdei szakértők szerint Rahimkulovék ennek feléért vették. Az OTP papírokhoz hasonlóan pénzügyi befektetésként vásárolt MOL-részvények kapcsán ugyanakkor korábban a Manager Magazin azt írta, hogy az orosz üzletember pénzügyi befektetőként meg kívánja szerezni a MOL részvényeinek tíz százalékát, mivel jó befektetésnek tartja az olajipari papírokat.
