2001. december 4. 11:00

Az álláspályázatok küldésének egyik gyors és praktikus eszköze az elektronikus levél. Aki még nem ismeri ki magát az internetes közegben megnyugodhat, ugyanis az önéletrajzok elektronikus postázása nem csodaszer, sőt önmagában az interjúra való behívás esélyeit sem növeli.

A postaládába érkezett anyagok elektronikusan küldve relatíve még hamarabb szemétbe kerülhetnek, ezért itt is érdemes a címzett fejével gondolkozni. Például ez fut át az agyán: Kicsoda, honnan és miért küldte? Micsoda, több mint egy megabájt?!? Lehet, hogy vírusos? Egyáltalán kicsomagoljam?! Mivel kereskedik a küldő? Csak betöltendő az álláshely, vagy jelentősen gyarapíthatja az új munkatárs a profitot? Ki illetékes a pozícióról dönteni?

Az e-mail címünk legyen komoly, akkor is ha esetleg ingyenes levelezőrendszert használunk. Biztonsági okokból nem célszerű a jelenlegi munkahelyről vagy ismerősünk hivatali gépéről elküldeni. Elérhetőségünk az e-mail felvezető szövegében és a csatolt dokumentumok mindegyikén szerepeljen! Az e-mail útján történő álláspályázat sajátossága, hogy több jelentkezés elküldhető percek alatt, viszont a gyors válasz lehetősége miatt naponta - lehetőleg személyesen - ellenőrizni kell a postaládánkat!

Ahogy a hagyományos úton (levélben, faxon) továbbított álláspályázatok, úgy az e-mailek nagyobb része - függően a szakmától, a tapasztalattól, a pozíciótól - szintén kukába kerül. Ez alól csak az adatbázisépítő nagyvállalatok (akik azonnali automatikus válaszlevelet küldenek e-mailben), a munkaközvetítők és a szakmacsoportunkra is specializálódott személyzeti tanácsadók kivételek. Vagyis ott az e-mail általában nem vész el, csak várakozik - a vevőre. A papír- és időráfordításban is költséghatékonyabb internetes álláskeresésnek van jövője, de csak a piacképes szakmával és szakmai ambícióval, kiváló magyar és idegennyelv-tudással és a mindennapi számítógépes rutinnal rendelkezők számára.