3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Februárban 458 építőipari cég szűnt meg Magyarországon, ami megegyezik az egy évvel korábbi adatokkal. Az elmúlt három hónap átlagát tekintve azonban 468 cég szűnt meg havonta, 14 százalékkal több, mint a tavaly februárban mért három hónapos átlag - derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból.

Az Opten szerdai közleménye idézi Tóth Tamást, a cég ügyvezető igazgatóját, aki szerint az ágazat megrendelés-állománya továbbra is romló tendenciát mutat, ezért arra számítanak, hogy márciusban ismét emelkedik a megszűnések száma.

Az építőipari vállalatok alkalmazásában álló bejelentett munkavállalók száma 239 ezer, 16 ezerrel kevesebb a tavaly februárinál. Az Opten igazgatója szerint ebből a szempontból a február hagyományosan gyenge hónap, de ilyen alacsony értéket 2010. júliusa óta nem regisztráltak.

A közlemény kitért arra is, hogy Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke szerint a megrendelésszámok a magasépítési szektorban csökkennek továbbra is jelentősen, de más építési szektorokban is a legjobb esetben csak stagnálnak. Ráadásul a megrendelések 15-20 százalékából nem lesz tényleges teljesítés, és ezek az arányok ellehetetlenítik az építőipari vállalatok működését.

Koji László az elmúlt időszak pozitívumaként emelte ki az új építőipari ágazati kollektív szerződés aláírását, a rezsióradíj szabályozását, illetve a tervezett teljesítést szabályozó jogszabályi változásokat.

Az Opten azt is vizsgálta, hogyan alakultak a cégek megszűnésének okai, mióta tavaly márciusban megváltozott a cégtörvény, és a kényszer-végelszámolásokat a kényszertörlések váltották fel a cégbírósági gyakorlatban.

A tavaly áprilistól érvényes új szabályozás eredményeképpen a második negyedévben 92, a harmadikban 252, a negyedikben pedig már 528 kényszertörlési eljárást indítottak a hatóságok, és ez a szám feltehetőleg tovább emelkedik majd.

A kényszertörlések térnyerésével párhuzamosan csökken azon cégek száma, amelyek megszűnése mögött korábban megindított végelszámolás vagy felszámolás áll. Míg a harmadik negyedévben még a megszűnések 12 százaléka végelszámolás, zömében kényszer-végelszámolás következménye volt, az utolsó negyedévben ez az arány 9 százalék alá csökkent.

Lassan, de csökken azon megszűnések száma, amelyeket felszámolási eljárás következményeként hirdetnek ki a cégbíróságok. Ezek aránya az összes megszűnésen belül fél év alatt 76-ról 71 százalékra mérséklődött. Ennek hátterében az áll, hogy a kényszertörlések ritkábban fordulnak át felszámolásba, mint korábban a kényszer-végelszámolások. Az új eljárás esetében ugyanis feltétel, hogy az érintett cégben maradt vagyon fedezze legalább a felszámolás költségét, márpedig ez a feltétel sok esetben nem teljesül - áll az Opten közleményében.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!