Szergej Taruta - akit az oroszbarátnak tartott új ukrán államfő, Viktor Janukovics egyik szövetségesének tartanak - megvásárolta a kolozsvári Fortpres CUG acélipari üzemet. Ez ugyan a válság miatt jelentősen csökkentette termelését, de ukrán sajtóértesülések szerint Janukovics győzelme nyomán vasútikocsi-megrendelésekre számíthat Kijevtől. Oleg Gyeripaszka - Vlagyimir Putyin orosz kormányfő barátja - egy nagyváradi alumíniumipari céget szerzett meg azzal a céllal, hogy ott gyártat alkatrészeket oroszországi repülőgépgyártó üzemének. Ezt a vállalatot bezárták és jelenleg eladásra vár. További orosz érdekeltségű romániai befektető a Svájcban bejegyezett Conares Trading - Igor Zjuzin vállalata - és a német bejegyzésű Sinara Handel, amely orosz üzletemberek egy csoportjának kezében van. Zjuzin cége jelentős résztvevő az acéliparban és ellenőrzése alatt tartja a beton-újrahasznosítás 80 százalékát.
Mihail Prohorov, akit a Forbes magazin Oroszország leggazdagabb emberének tart, megvásárolt egy észak-romániai aranybányát, és azt tervezi, hogy a Verespatakon elhíresült cianidos módszerrel nyeri ki a fémet a helyben kitermelt nyersanyagból. Állítása szerint olyan technológiát fognak alkalmazni, amely kizárja a Tisza és a Duna halállományát kipusztító, tíz évvel ezelőttihez hasonló katasztrófákat. A mágnás legkevesebb 100 millió eurót fektet a vállalkozásba, és biztosan megkapja a helyi hatóságok engedélyét az aranybányászatra.
A WAZ.EUobservernek nyilatkozó szakértők szerint az oligarchák jó üzleteinek alapja, hogy felismerték az uniós szabályozásban rejlő lehetőségeket. Az EU viszonylag alacsony vámot vet ki a fémércek bevitelére, hogy ezzel erősítse a közösség nyersanyagellátását, ugyanakkor feldolgozói védelme érdekében nagy közterhet rak a fémtermékek importjára. Az orosz üzletemberek ezért az előbbit viszik be külföldről az unió területére, ahol a megvásárolt üzemekben feldolgozzák az ércet, majd a belső piacon értékesítik az ezekből készülő feldolgozott termékeket.
