3p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Széchenyi terv keretei között a logisztikai támogatást a közelmúltban leállították. Az egyik magyarázat erre az volt, hogy nem minden esetben valósultak meg olyan formában és nagyságrendben a fejlesztések, mint kellett volna.

Nikodémus Antal úgy gondolta itt félreértésről lehet szó, hiszen a pályázat hatékonyságát elemezni korai, mivel a megtérülési idő általában 5-10 év, és sok helyen még csak a fejlesztések elején tartanak.

A Széchenyi tervhez köthető, az elmúlt két évben végbemenő logisztikai fejlesztések nagy része Budapesten és környékén valósult meg. Az ehhez kapcsolódó ingatlanfejlesztési trend természetesnek mondható, és éppen azért kellett a támogatás, hogy ezáltal létre tudjanak jönni a logisztikai központok, és támogatni tudják a mikrogazdasági folyamatokat.

A logisztikai központok fejlesztésében három elsődleges szempont volt. Az első, hogy lehetőség szerint minél több kis és közepes vállalkozásnak segítsen. A második, hogy ha lehetőség van rá, ipari parkon belül valósuljon meg, a harmadik pedig, hogy a 11 államilag kijelölt logisztikai központ körzetében-közelében jöjjenek létre.

Fontos figyelembe venni, hogy itt nem intermodális, hanem országon belüli logisztikai központokról van szó. A kialakításnak elsősorban a kis- és középvállalkozások segítése volt a célja, hiszen ezek saját erőből nem tudtak volna komoly logisztikai feladatokat végrehajtani, ezért a logisztikai hálózat kialakulása számukra létkérdés volt.

A Széchenyi terv logisztikai pályázatában a támogatás-intenzitás (a támogatás beruházási összköltséghez viszonyított aránya) 20 százalék körül van, míg 80 százalékot a központnak magának kell előteremtenie. Ezért, ha egy projekt nem piacképes, akkor menthetetlenül elbukik. A jelenlegi gond az, hogy a fontossági sorrend áthangolása során hogyan sikerül megtalálni a logisztika fejlesztésére a minél hatékonyabb befektetésösztönző módszereket.

A cél, hogy a jövőben minél több regionális logisztikai központ jöjjön létre Magyarországon. Mindezt úgy kell irányítani, hogy ezek lehetőleg az ipari parkokban telepedjenek meg és fejlődjenek tovább. Ezzel létrejöhet a kívánt befektetési forma, könnyebbé válik az outsourcing és megmaradhat a mikrovállalkozások segítsége is.

Az utolsó döntés szerint a Széchenyi tervből az év hátralévő részére kivették a logisztikai támogatást. A GKM-ből származó információk szerint azonban ez nem végleges, mivel a tárca a jövő évben – igaz átalakítva – ismét vissza készül helyezni az a Széchenyi tervbe.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!