Nikodémus Antal úgy gondolta itt félreértésről lehet szó, hiszen a pályázat hatékonyságát elemezni korai, mivel a megtérülési idő általában 5-10 év, és sok helyen még csak a fejlesztések elején tartanak.
A Széchenyi tervhez köthető, az elmúlt két évben végbemenő logisztikai fejlesztések nagy része Budapesten és környékén valósult meg. Az ehhez kapcsolódó ingatlanfejlesztési trend természetesnek mondható, és éppen azért kellett a támogatás, hogy ezáltal létre tudjanak jönni a logisztikai központok, és támogatni tudják a mikrogazdasági folyamatokat.
A logisztikai központok fejlesztésében három elsődleges szempont volt. Az első, hogy lehetőség szerint minél több kis és közepes vállalkozásnak segítsen. A második, hogy ha lehetőség van rá, ipari parkon belül valósuljon meg, a harmadik pedig, hogy a 11 államilag kijelölt logisztikai központ körzetében-közelében jöjjenek létre.
Fontos figyelembe venni, hogy itt nem intermodális, hanem országon belüli logisztikai központokról van szó. A kialakításnak elsősorban a kis- és középvállalkozások segítése volt a célja, hiszen ezek saját erőből nem tudtak volna komoly logisztikai feladatokat végrehajtani, ezért a logisztikai hálózat kialakulása számukra létkérdés volt.
A Széchenyi terv logisztikai pályázatában a támogatás-intenzitás (a támogatás beruházási összköltséghez viszonyított aránya) 20 százalék körül van, míg 80 százalékot a központnak magának kell előteremtenie. Ezért, ha egy projekt nem piacképes, akkor menthetetlenül elbukik. A jelenlegi gond az, hogy a fontossági sorrend áthangolása során hogyan sikerül megtalálni a logisztika fejlesztésére a minél hatékonyabb befektetésösztönző módszereket.
A cél, hogy a jövőben minél több regionális logisztikai központ jöjjön létre Magyarországon. Mindezt úgy kell irányítani, hogy ezek lehetőleg az ipari parkokban telepedjenek meg és fejlődjenek tovább. Ezzel létrejöhet a kívánt befektetési forma, könnyebbé válik az outsourcing és megmaradhat a mikrovállalkozások segítsége is.
Az utolsó döntés szerint a Széchenyi tervből az év hátralévő részére kivették a logisztikai támogatást. A GKM-ből származó információk szerint azonban ez nem végleges, mivel a tárca a jövő évben – igaz átalakítva – ismét vissza készül helyezni az a Széchenyi tervbe.
Összenő, ami összetartozik?
A Széchenyi terv keretei között a logisztikai támogatást a közelmúltban leállították. Az egyik magyarázat erre az volt, hogy nem minden esetben valósultak meg olyan formában és nagyságrendben a fejlesztések, mint kellett volna.