- Az életbe lépett adóemelések, az energia és a közlekedési árak növekedése, az előrevetített reálbércsökkenés, a GDP növekedési ütemének lassulása általános rosszkedvet keltenek a gazdaságban 2007. elején. Saját szektorában milyen tendenciákat vár az idei évben? A kilátások alapján tényleg van nyomós ok a pesszimizmusra?
- A költségvetési kiigazítások már 2007-ben közvetlenül és közvetve is érintik a bankszektor helyzetét. A gazdasági növekedés prognosztizált lassulása, a reáljövedelmek stagnálása vagy csökkenése kihat például a hitelkeresletre is. Arra számítunk, hogy a hitelállományok növekedési üteme visszaesik és folytatódik az a lassuló tendencia, ami már 2006-ban megkezdődött. A kis- és középvállalatok mellett várhatóan lanyhulni fog a lakosság hitelkereslete is.
Ugyanakkor van esélye annak, hogy a megtakarítási és felhalmozási oldal erősödik. A negatívumokkal szemben remélhetőleg idén növekedni fog a bankoknál elhelyezett betétek állománya. 2006-ban a kamatadó jelentős összegeket mozgatott meg, aminek hatására a banki betétek és lakossági megtakarítások egy része befektetési alapokba és egyéb megtakarítási formákba vándorolt. 2007-ben egy ilyen egyszeri nagy átrendeződésre már nem kell számítani.
A megszorító intézkedések hatására várhatóan nőnek a banki betételhelyezések is. Pozitívumként említhetjük azt is, hogy a nyugat-európai normákhoz közeledve tovább emelkedhet a bankhasználat aránya és a megtakarítási hajlandóság.
A fenti vázlatosan érintett folyamatokból az is következik, hogy 2007-ben a költséghatékonyság szerepe megnő az egész bankszektorban. A devizahitelek részarányának további növekedése és a fokozódó banki verseny miatt is érezhetően csökken a hitel és betéti kamatok közötti különbözet, gyakoribbá válnak a banki adósok fizetési nehézségei, nőhet a rossz hitelek aránya, ami miatt a bankok magasabb céltartalék képzésre kényszerülnek. Nehezíti a bankok helyzetét, hogy fizetniük kell a szolidaritási adót, valamint a költségvetési forrásból származó támogatások után fizetendő járulékot is.
A forint árfolyamát tekintve arra számítunk, hogy az év egészében erős és stabil marad (visszatér az előző fél évtized 252 HUF/EUR körüli szintjére bár ez nem zárja ki, hogy éven belül lehetnek nagyobb árfolyam ingadozások.
A bankszektor 2007. évi várakozásait a gazdasági környezet határozza meg, amitől ez a szektor sem tudja függetleníteni magát. Ez az év reményeink szerint a stabilizáció és a hosszú távú reformok bevezetésének időszaka lesz. Szükségesnek tartjuk, hogy az egyes intézkedések bevezetése előtt legyen megfelelő szakértői egyeztetés, és a kormányzat vegye figyelembe a bankok szakértőinek javaslatait is.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára:
- A kiskereskedelemben a kilátások igen kedvezőtlenek 2007-re nézve, ugyanis a megszorító intézkedések hatásai az év elejétől teljes gőzerővel érezhetők lesznek. A megnövekedett gázszámla, közüzemi és közlekedési díjak mind forrásokat vonnak el a kiskereskedelemtől. A volumen, vagyis az eladott mennyiség tekintetében 5 százalék körüli visszaesésre számítunk.
A kereslet a jelek szerint az olcsó cikkek irányába fog elmozdulni, többen kereshetik majd fel a hipermarketeket és a diszkontokat. Miközben egyesek a vendéglátáson, ruhatáron, mozin vagy színházon fognak spórolni, előtérbe kerülnek az olcsóbb élelmiszerek is. A bútor és tartós cikk vásárlását sokan későbbre halaszthatják.
A fenti helyzet tovább növeli az amúgyis igen éles versenyt a piacon. Miközben a korábbi években csak az élelmiszeripar területén csökkent az üzletek száma, a legutóbbi negyedévben a teljes kereskedelemre vetítve 800-al esett vissza a boltszám (összesen 166 ezer üzletet tartanak nyilván Magyarországon). Ez a csökkenési tendencia tovább folytatódhat, s félő, hogy idén még nagyobb mértékű üzletbezárásokra kerülhet sor. Különösen a kisvállalkozások kerülhetnek nehéz helyzetbe, amelyek a 2006-os vásárlóerő növekedés mellett is borotvaélen táncoltak.
A kereskedelmet minden olyan intézkedés sújt, amely a vásárlóerő csökkenését eredményezi, ezen az ágazaton az "ostor" igen nagyot fog csattanni. Ehhez még hozzájönnek a cégeket összességében érintő adóemelések. A helyzet azonban nem katasztrofális, ugyanis nem maga a GDP, hanem annak a növekedési üteme csökken. A beígért uniós forrásoknak pedig középtávon jótékony hatásuk lehet a gazdaság egészére, és ezen keresztül a kereskedelemre is.
Balogh Zoltán, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) Komárom-Esztergom megyei elnöke:
- A gazdálkodás általános rákfenéje Magyarországon, hogy a termelőket olyan hatalmas költségek terhelik, amelyek nem teszik rentábilissá a vállalkozásokat. Elsősorban a mezőgazdaságra jellemző, hogy a kiadások tetemes részét a kereskedők és a feldolgozók a gazdákra hárítják.
Ebben az ágazatban mindenki korábban is "meg volt szorítva", a kormányzati stabilizációs intézkedések csak tovább súlyosbítják a helyzetet. Az adóemelések és a költségek növekedése eredményeképpen a felvásárlási árak további leszorítására is sor kerülhet, ami szintén negatívan érinti a szektort. A nagymértékű elvonások első számú szenvedői alanyai így épp a magyar termelők, s nem a külföldi hátterű kereskedők lesznek.
Az őstermelők helyzete egyenesen katasztrofális lehet a járulékfizetési kötelezettség kiszélesítésével. A nehéz helyzetben lévő falusi emberek megélhetését veszélyezteti, hogy a minimális létfenntartásra is szűken elegendő jövedelmekből elvonnak.
Az államnak biztosítania kellene a feltételeket ahhoz, hogy a hitelekkel terhelt magyar termelők ne menjenek tönkre. Mert ha a gazdálkodók kénytelenek lesznek feladni a megélhetésüket, szociális rászorulók ezrei áraszthatják el az országot.
Állami beavatkozásra és egy komoly érdekvédelmi törvény kialakítására lenne szükség. Meg kellene teremteni a feltételeit annak, hogy a feldolgozóipar és a kereskedelem egy része visszakerüljön a gazdák kezébe, hogy a hatalmas költségeket ne csak a termelők viseljék el.
Nagy Vajda Zsuzsa
Menedzsment Fórum
